Ha rohanunk, legalább rohanjuk nyugodtan...

Popper Péter mondta ezeket a bölcs szavakat, amik ezekben a napokban sokszor eszembe jutottak. Így karácsonyhoz közeledve eléggé felgyorsultak az események és összetorlódtak a dolgok, de valahogy egy belső nyugalom megmaradt bennem. Tényleg van ilyen, hogy nyugodtan rohan az ember. Most azért ültem le blogot írni, mert már annyi minden volt a fejemben, hogy úgy éreztem, már nem fér több bele, gyorsan ki kell írnom magamból. Erre most éppen 23:26-kor kerül sor, de sebaj. Ez a nyugodtan rohanás nálam. Mindent megcsinálok, mindenre jut időm, csak az alvásra egyre kevesebb, de a jó érzés, hogy ez is elkészült, kárpótol érte. Szóval, tele volt a fejem gondolatokkal, most meg olyan, mintha minden kiszállt volna belőle. Illetve, nem is minden, ezek benne vannak:
Maja tegnap este megjegyezte: Anya, láttunk egy tök aranyos csövest. Olyan kedvesen vásárolt a boltban. A csövesek is ugyanolyan emberek, mint mi, csak büdösek :)
Múlt hét szerdán Majának szolfézsos-cimbalmos fellépése volt, amolyan kis karácsonyi műsort adtak elő a zenetanár néni növendékei. Mintegy 70 gyerek, egy színházterem, sok-sok könnyes szem és frenetikus produkció. Annyira jó hangulat volt, nem is akaródzott hazajönni. Olyan meghitt volt az egész. Ezt nem csak az anyai szívem mondja, hanem tényleg nagyon szép volt, és minden elismerésünk Erzsi néninek, aki nélkül ez a produkció nem jöhetett volna létre.
Bogiéknál is volt nagy esemény, családi játszódélután az oviban. Végre kipróbálhattuk együtt a kedvenc játékait!
Magáneseményemként említem meg a Barba Negra-beli Kiscsillag koncertet, ahol a családunkat ugyan egyedül képviseltem, de a Lehotzky família felnőtt tagjaival együtt mulattam. Nagyon jó koncert volt, bár Lovasi esztétikailag cseppet sem volt vonzó nekem az új, körszakállas dizájnjával. Úgy tűnik, marad az intellektusa :) Nem akarom elkiabálni, de ha a Jóisten, a Férjem, az Anyósomék, valamint a gyerekek is úgy akarják, szilveszterkor lesz lehetőségem reálisan mérlegelni a Lovasi contra Kiss Tibi csatában, ugyanis egymás után lesz Kiscsillag és Quimby koncert a Barba Negrában :) Sőt, az már csak hab lenne a tortán, ha a barátnőm is eljuthatna, akivel együtt szoktuk megvitatni, melyik a jobb pasi :) Na jó, Lackónak egyik sem érhet a nyomába!
Már csak 1 nap suli-ovi van hátra a lányoknak, nagyon várják a téli szünetet, megjegyzem én is. Két ünnep között nem dolgozom, de karácsonyig minden estére jut valami sütős-főzős előkészület. Ma elkészítettem életem első kókusz tekercsét, ott pihizik a hűtőben. A mézeskalácsokat már megsütöttük vasárnap, ahogy elnézem, karácsonyra már nyoma sem lesz! Készítettünk narancsból mécsestartót és narancshéjból füzért. Nahát, hogy mennyire kreatív vagyok, ez hihetetlen! Azt hiszem, a kreativitásomat csak a szépségem múlja felül!!!! :) Na jó, már kezdek megzizzenni, ideje abbahagyni! Jó éjt világ!

Hópelyhek a Jézuskától...

A postaládában találtam a minap egy borítékot, amin feladóként Jézuska, címzettként családunk minden egyes tagja szerepelt. Nem bontottam ám ki egyedül, rendes anya lévén megvártam hazaérkező gyermekeimet, és együtt nyitottuk ki a borítékot. Ekkor esni kezdett a szobában a hó! Ugyanis kézzel gyártott hópelyhek hullottak ki a borítékból! A figyelmes Jézuska még kétoldalas ragasztót is tett a hátuljukra, így már csak fel kellett ragasztani kellett őket :) Ezt azonnal meg is tettük, az ablakokon csücsülnek, így nálunk, ha kinézünk az ablakon, mindig havazik. A gyerekek a többségét kisajátították, de azért a nappali ablakára is jutott két pici :) Köszönjük, drága anyukám Jézuska!

Mikulás, mikulás, kedves mikulás...

Maja hazajött Miki-táborból, két napig nem fürdött, és mindösszesen 1 pár szennyes zoknija volt, a többi ruhát érintetlenül hozta haza. Legközelebb elég egy hátizsák... Legközelebb... Azt mondta, hogy jövőre tuti nem megy, bár tavaly is így jött haza és mégis lelkesen indult most útnak :) Amúgy jól érezte magát, csak nagyon hiányzott neki az Anyu (gy. k. én).
Amúgy viccesen indult a hétvége, úgy tűnt, hétfőn nem megyek dolgozni. Péntek du. Boginak volt hőemelkedése. Kapott gyogyót, szombat reggel fél 10-kor kelt, kutya baja. Este én lettem rosszul, eljött hozzánk Segge-néni (hasmenés) és Róka koma is szerét ejtette a látogatásnak. Ő éjszakára is maradt nálunk, de reggel már csak hűlt helyét találtam... Vasárnap délután hazajött a Maja Miki-táborból, mi Lyoness-es rendezvényen voltunk, őt is oda hozta Laci. Mondta a tanító nénije, hogy előző nap éjfélig buliztak, nem tudja, érdemes-e bemennie hétfőn a suliba... Bogi a rendezvény végén rosszul érezte magát, láttam rajta, hogy tényleg nincs jól, meg sem kóstolta a sütiket, csak dőlt jobbra, dőlt balra.... Eddig el nem tudtam képzelni, hogy Bobó (vagy akár én) lehet olyan rosszul, hogy az édességet visszautasítsa. Hát, lehet... Hasfájás, hányinger... Mire ágyba került este, ő is jobban lett, Maja is viszonylag korán elaludt, így hétfőn mindenki mehetett a dolgára.
Nem sokáig, Maja ugyanis tegnap estére belázasodott, így a héten már nem megy suliba. Jól kiszámolta, éppen ott volt még, amikor az isiben járt a mikulás :) Mondjuk a mai fellépésen nem tud részt venni, és a vasárnapi szülinapi meghívása is függőben van még, de a tábort és a mikut legalább nem kellett kihagynia. Az oviba ma megy a télapó, Bogi be volt sózva...
Ja, persze és itthon is járt ám, telerakta a kis csizmácskákat, amik gondosan kipucolva sorakoztak az ablakban. Bogi kétszer is kipucolta, mert felborult a folyosón, és muszáj volt még egyszer kipucolni :)

Maja elutazott

Maja ma reggel indult a Mikulás-táborba. 9-kor indult a busz, családilag kísértük ki. Bogi a busznál rettenetesen elkezdett pityeregni, csak bújt Majához és ölelték egymást. Nagyon sírt, hogy hiányozni fog neki Maja. Olyan édes volt, azt hittem, megeszem...