2011. november 30., szerda

Maja, a hős

Tegnap Majának nagyon fárasztó napja volt. Hazaért 4-kor a suliból, 3/4 5-ig verset tanult, 5-6-ig edzett. Ahogy hazaértünk, már álltunk is neki összecsomagolni a Mikulás-táborba, ahova holnap reggel indulnak. Rögtön utána leült, hogy bemásolja a matek leckéjét a füzetbe, mert előző nap nem volt füzete, így papírra csinált leckét. Ezzel fél 8-ra végzett, akkor folytattuk a verstanulást. (Petőfi-Itt van az ősz - 6 versszak. Múlt héten adták fel, mindketten elfelejtettük, így kénytelen volt egyik napról a másikra megtanulni :) Ja, csak úgy mellékesen, nem értek vele egyet, hogy egy másodikos gyerek tanuljon meg 6 versszakot, mert szerintem semmi értelme. Inkább dolgozzák fel közösen, milyen hangokkal, ízekkel tudják jellemezni, milyen színek jelennek meg benne, van-e esetleg olyan szó, amit nem ért belőle, milyen dallama van a versnek, stb., stb., megannyi kellemes kérdés, ami segíti a feldolgozást. Ez a besseggelősdi bemagolósdi nem az én műfajom) Bogi is nagyon édes volt, egy hős módjára asszisztált és képes volt egy kicsit csendben is lenni, amíg pakoltunk, hogy oda tudjunk figyelni. Megjegyzem, ez a csendben levés dolog nekem is kevéssé megy :)

Szóval, ilyen volt Maja tegnapi napja. Ez még egy felnőttnek is becsületére válik!

2011. november 28., hétfő

Bogi reggel

Lackó kérte, hogy kóstolja már meg a teát, amit készített. Bogi belekortyolt, "fújjj"-olt. Laci kérdezte, hogy mit rontott el benne. Erre Bogi: - Mindent, amit csak egy teán el lehet rontani :)

2011. november 22., kedd

Új baba a családban!

Igaz, már másfél hetes, de most már a saját szemünkkel is láttuk. Peti unokatesóm 2. kisfia :) Az első is nagyon aranyos, 17 hónapos kis virgonc. Sikongatva menekültek előle a lányok, miközben a kicsi édesdeden durmolt egy nagy párna (és a ricsaj) kellős közepén. Ő is megedződik :)

2011. november 15., kedd

Vegyes vágott :)

Egy hét alatt jó sok minden történt. A leglényegesebbek dióhéjban:


  • Második lettem a céges tökfaragó versenyen, az alábbi remekművel:
Rasztakutyafáját, mekkora tök! :)
Az ötlet az enyém volt, faragásban Laci járt élen!

  • A gyerekek hétvégén Tolmácson voltak, ahonnan nem nagyon akaródzott hazajönni nekik. Túlságosan jól érezték magukat :)
  • Az én névnapi meglepetésem szuper volt. Quimby 20 éves szülinapi koncert :) Érdekes volt látni őket nagy színpadon, de kiválóan megállták a helyüket. Örök emlék lesz, hiszen annyira más volt, mint az eddigi kis koncertjeik, amiken én is ott voltam. Felejthetetlen :) Amúgy át kell állnom Zsuzsi barátnőm oldalára. Ő eddig a Lovasi-Kiss Tibi jó pasi versenyben Kiss Tibire voksolt. (Na jó, ez annyit jelent, hogy ha választania kellene, és mindkettő epekedne a kegyeiért, Tibinek mondana igent. Legalábbis először:) Én Lovasi pártját fogtam ebben a témakörben. A koncert meggyőzőtt! Legyen Kiss Tibi (addig Lovasi olvasgasson valamit, aztán jöhet ő is :)
Na jó, magamnak is rakok ide egy képet:
Quimby régen

    és most
    Na jó, még legyen a kedvenc dalom is:

Köszi, drágám!

  • Anyukám névnapi ajándéka nagyon meghatott. Készített nekem egy receptes füzetet, a hagyományos családi receptekkel (benne a méteres kalácséval! :) a saját kézírásával. Ezek az igazán jó ajándékok, benne az ő gyöngy betűivel. Ezek a betűk mindig arra emlékeztetnek, amikor gyerekkoromban táborozni voltam és alig vártam, hogy levelet kapjak. Már kívülről megismertem a borítékot. Egyrészt az írásáról, másrészt a gyönyörű alkotásokról, amik a borítékon voltak... A többi ajándék is nagyon szép és jó volt, szintén a saját keze munkáját dicséri, de azért a receptesfüzet viszi a prímet! 
Még vicces dolog is történt, muszáj leírnom. Bogi egyik vacsoránál megkérdezte tőlem, hogy ő milyen nyelvet tanul az oviban, németet vagy angolt. Már a kérdés is vicces volt, de ami ezután következett, attól fetrengtünk a nevetéstől.
- Tudod, mit jelent a die Zitrone? - és néz ránk várakozásteljesen. Mielőtt szóra nyithattam volna a számat, diadalittasan közölte:
- Banán.

Kész voltam :)

2011. november 7., hétfő

Vega szalonnasütés :)

Tegnap nagyon jól kihasználtuk a jó időt. Sógornőmékkel lementünk bicajjal a Szúnyog-szigetre szalonnát sütni. Szuper volt :) 3 gyerek, 3 felnőtt, Dunapart, gyönyörű idő, jó levegő, mozgás. Kell ennél több egy őszi vasárnap? A csajok is remekül érezték magukat.

2011. november 4., péntek

:(

Ma egy éve halt meg Apukám :( 
Nagyon hiányzik!

Fogatlan hölgy

Tegnap Maja hívott a munkahelyemen, hogy most azonnal nézzem meg az e-mailjeimet. Ez a kép várt a postafiókomban:

Ő Bogica. A drágámnak még nem mozogtak annyira a fogai, hogy elveszejtésük indokolt lett volna, azonban egy régi számológépen összecivakodtak Majával. Húzták-vonták, mígnem Bogi - minden erejét és leleményességét összeszedve - a fogával is húzni kezdte a számológépet. Ekkor tört ki az egyik foga és lazult meg a másik annyira, hogy Lacinak csak hozzá kellett nyúlnia és az is elhagyta őt. Először volt nagy riadalom, véres-sírásos mindenféle. Egyszerre nevetés és sírás, majd maradt a nevetés, hiszen jöhet a fogtündér. El is mesélte Bogi, hogy beszélgettek róla Majával, hogy nem érdemes egy éjszaka odatenni a két fogat, mert akkor szerintük csak egy ajándékot hoz majd a fogtündér. Ezért úgy döntöttek, hogy egyik éjszaka odateszik az egyik fogat, másik éjszaka a másikat :) Micsoda leleményesség!

Hazafelé vettem nekik gumicukorból vámpírfogat, odaadtam Boginak, hogy amíg nem nő ki a csontfoga, addig jó lesz :) Egyébként egész este vérfarkasost játszott, állt a tükör előtt vicsorgott, és kiabálta, hogy ÉN VAGYOK A VÉRFARKAS!!!!!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ és persze még hörgött is hozzá :)

2011. november 3., csütörtök

Na, milyen nap van ma?

Az Anyukám szülinapja!!!

ISTEN ÉLTESSEN, ANYUKÁM!


BOLDOG SZÜLINAPOT, MACI MAMA!

2011. november 2., szerda

Végre, hosszú hétvége!

Végletes hétvégénk volt. Egyrészt melankólikus, szomorkás, temetőbe járós. Ugye, apu, tavaly, november 4-én halt meg, ez volt az első halottak napja, amikor neki is virágot vittünk a sírjához. A gyerekek egész kedd délelőtt alkottak, festettek neki, ezeket betettük nejlonba, és este, amikor kilátogattunk a temetőbe, kikötöttünk a sírhoz.Persze, sírdogáltam. A temetőből kifelé jövet még Maja is sírdogált egy kicsit... Voltunk a "Messzi mamáék" sírjánál is, ami nagyon érdekesen nézett ki. A fa, ugyanis, amit évekkel ezelőtt ültettünk rá, úgy megnőtt, hogy gyakorlatilag egy nagy fa van a síron, amitől a sír egyáltalán nem látszik. Nekem nagyon tetszett így, remélem nem akarják kiírtani a fát :(

Másrészről a hétvégénk nagyon vicces is volt, mert olyan beszólásokat ejtettek meg a csajok, hogy dőltünk a nevetéstől. Persze, már a nagy többségét elfelejtettem, de kettőre tisztán emlékszem.

Bogi elfelejtett valamit, figyelmeztettem rá. Mire hangosan: - Hát persze, de Zitrone vagyok! Die Zitrone! :) :)

A másik Maja szájából származik, amikor olvasta az út szélén az áruházak feliratait: - Nézzétek, Takkony!!! :)

Ja, még voltunk a Rám-szakadéknál is kirándulni, ahol ugyan kettévált a család, az edzettebbek végigmentek, mi Bogival egy idő után visszafordultunk, de mindenki nagyon jól érezte magát. 

Ellátogattunk a töklámpás fesztiválra is, elkészítettük Manócska tökházát, amiben természetesen Mazsola és Manócska is helyet kapott, a lányok színezték és vágták ki a két lakót.

Szóval, volt minden, mi szem-szájnak ingere. Jó volt, csak rövid.

Az őszi szünet hátralévő részében Apukájukkal vannak, ma voltak endokrinológia kontrollon, Maja szívéről leesett egy nagy kő, hogy nem kapott szurit. Megint nőtt 2 cm-t, 3 hónap alatt :)