Valamelyik éjszaka Laci kiment pisilni, én meg félig alva, a szemhéjamat résnyire nyitottam, mikor azt láttam, hogy valami átrohan az előszobán. Először azt hittem, Tapsi Hapsi szabadult ki (mondanom sem kell, egyáltalán nem volt gyanús, hogy a "betolakodó" nem ugrált, hanem egyenesen rohant). Laci is frászt kapott, mikor elrohant előtte az állatforma létesítmény, majd egy nagy ugrással a bejárati ajtó ablakán távozott (nem Laci, hanem a valamilyen állat). Azt mondja Laci, annyira gyorsan kint termett, hogy valószínűleg ő is halálra rémülhetett. Mint mindenki, aki szemtanúja volt az eseményeknek.
Másik story:
Éjjel egy picit megébredtem és ezt hallom a gyerekszobából (Bogica hangja):
- Jaj, ez mi? Ja, azt hittem, az ablak felé van a fejem!
Nagy dörrenés (mintha valaminek nekiment volna):
- Jaj, ez azért egy kicsit fájdalmas volt nekem!
Majd kiment pisilni és mint aki jól végezte dolgát, aludt tovább :)
Úgy látszik, nálunk veszélyesek ezek az éjszakai pisilések :)
Friss infó:
Ma a lányok (és apukájuk is) wakebordoztak a gyömrői tavon. Nagy büszkeség ez, Maja volt, aki először ki merte próbálni. Bogika is összeszedte minden bátorságát és nekivágott :) (ő nem az a kipróbálós fajta, ezért különösen nagyon örülök a dolognak :)
2013. július 25., csütörtök
2013. július 23., kedd
Otthon, édes otthon
Itthon vannak a gyerekek :)
Maja nagyon sokszor mondogatta az "Otthon, édes otthon", "De jó újra itthon lenni" és hasonló tartalmú mondatokat, nagyon aranyos volt. Bár, leginkább Tapsi hiányzott neki és hazafelé meg is jegyezte, hogy ha Tapsi vele lenne Balatonon, egész nyáron ott lenne (amit azért kötve hiszek:).
Hazajött velünk 10 kg őszibarack is, így a vasárnap este a lekvárfőzésé volt (ez már lassan hagyomány nálunk vasárnap esténként). Lett csokis-őszi, mentás őszi, gyömbéres őszi, csilis-csokis-ribizlis-mentás őszi (ez Laci keveréke:) és én csináltam egy kis tányér borsos őszibarackot is, ami nagyon finom lett volna, ha nem billen meg a borsszóró a kezemben :) Így nagyon csípős volt, de Laci azért bepuszilta.
Tegnap nagy nap volt nálunk. A gyerekek egyedül mentek vásárolni. Az úgy történt, hogy gyümölcsteát akartak lefagyasztani jégkrémnek, de nem volt itthon citrom. Én mondtam Majának, hogy szaladjon el a boltba és ha már megy, akkor a pékségből hozzon zsömlét. (Nem gondoltam, hogy nekivág, de a citromhiány nagy úr :) Bogi is veletartott és nagyon ügyesen megoldották a dolgot. Mivel nem volt citrom, így hát vettek citromlevet (a kis leleményesek:) és zsömléből csak 1 volt a pékségben, így kipótolták 3 zsömlével. Nem hagytak el se pénzt, se kulcsot, se zsömlét, se kiflit, se citromlevet, se egymást :) El se tudom hinni, hogy már ekkorák!
Maja nagyon sokszor mondogatta az "Otthon, édes otthon", "De jó újra itthon lenni" és hasonló tartalmú mondatokat, nagyon aranyos volt. Bár, leginkább Tapsi hiányzott neki és hazafelé meg is jegyezte, hogy ha Tapsi vele lenne Balatonon, egész nyáron ott lenne (amit azért kötve hiszek:).
Hazajött velünk 10 kg őszibarack is, így a vasárnap este a lekvárfőzésé volt (ez már lassan hagyomány nálunk vasárnap esténként). Lett csokis-őszi, mentás őszi, gyömbéres őszi, csilis-csokis-ribizlis-mentás őszi (ez Laci keveréke:) és én csináltam egy kis tányér borsos őszibarackot is, ami nagyon finom lett volna, ha nem billen meg a borsszóró a kezemben :) Így nagyon csípős volt, de Laci azért bepuszilta.
Tegnap nagy nap volt nálunk. A gyerekek egyedül mentek vásárolni. Az úgy történt, hogy gyümölcsteát akartak lefagyasztani jégkrémnek, de nem volt itthon citrom. Én mondtam Majának, hogy szaladjon el a boltba és ha már megy, akkor a pékségből hozzon zsömlét. (Nem gondoltam, hogy nekivág, de a citromhiány nagy úr :) Bogi is veletartott és nagyon ügyesen megoldották a dolgot. Mivel nem volt citrom, így hát vettek citromlevet (a kis leleményesek:) és zsömléből csak 1 volt a pékségben, így kipótolták 3 zsömlével. Nem hagytak el se pénzt, se kulcsot, se zsömlét, se kiflit, se citromlevet, se egymást :) El se tudom hinni, hogy már ekkorák!
2013. július 19., péntek
A fene vigye el!
Hiszitek, vagy nem, az előbb, mintegy 10 percen keresztül írtam a bejegyzést a blogba, aminek Nyáridő le a címe. Közzétettem, majd megnyitottam szerkesztésre, hogy még egyszer azért elolvasom, majd frissítettem és becsuktam. Furcsállottam, hogy miért van két Nyáridő című bejegyzés, így a frissebbet kissé tétován ugyan, de töröltem, gondoltam, valamiért a frissítést új bejegyzésként mentette el. Aha, hát nem. A júniusi bejegyzés címe is ugyanez volt, így a mostanit teljes mértékben kitöröltem! Éppen most olvasok egy könyvet arról, hogy hogyan tegyél fel olyan kérdéseket, amelyek előrevisznek, így most azt kérdezem magamtól: - Mégis, mit tudok ebből tanulni?
1. Jobban megnézem, hogy milyen bejegyzést törlök ki
2. A nyáridő szót ezek szerint nagyon közelállónak érzem magamhoz, ha két bejegyzésnek is ugyanazt a címet adom.
Milyen jó, hogy ez a kitörlős esemény most történt:
1. Nem valamelyik kész plakát/tervnél. (magyarázat ld. majd lentebb)
2. A mostani bejegyzés címe magától értetődő lett!
Határozottan jobb kedvem lett! Újra összeszedem, miről is írtam az előbb csaknem 40-50 sort :)
1. Évzáró, tűzugrás
Bogi első tűzugrását csodálhattuk meg a János napi ünnepségen. Édesem még délután közölte, hogy ő egyedül szeretne ugrani. Nagyon bátor kislány ám! Na, azért a döntő pillanatban Fruzsi barátnőjével együtt ugrotta a tüzet, de nagyon bátran furottak neki. (Boginak gyors cipőváltásra volt szüksége az ugrás előtt, hiszen az évzáróra szerinte nagyon fontos a kopogós cipő, ugrani meg ugyebár sportszandiban kell :) :):)
Maja már rutinosan, önállóan ugrotta át a tüzet, bár izgalomnak azért ő sem volt híján :)
2. Balaton nyár
Az évzáró után a lányok lementek a Balcsira a mamához és a papához, amit Bogi nagyon jól viselt
(-Nekem senki sem hiányzik!), Maja viszont nagyon rosszul. Sokat sírdogált és kérlelt minket, hogy valahogy oldjuk meg valahogy, hogy inkább otthon lehessen (ő mostanában egyáltalán nem akart másnál aludni :( ) Szerencsére ez csak két hét volt (persze, hétvégén lementünk hozzájuk), aztán jött egy hét közösen ugyanott, amit nagyon-nagyon élveztünk. Közben a megoldás is megszületett, ezt a hetet még lent töltötték, ma megyünk hozzájuk és vasárnap hazajönnek velünk. Az édes, drága szomszédunk, Ildikó (akiktől a házat béreljük) felajánlotta, hogy ő szívesen vigyázz rájuk. Nekik is van két lányuk, Brigi már főiskolás (és a legszebb hangú lány, aki ismerek:), Bogijuk pedig 12 éves. Bogi kerekesszékes mozgássérült. A lányok olyan jól összebarátkoztak egymással, hogy amikor csak lehetett, egyfolytában együtt játszottak, szinte csak ebédelni tért haza mindenki a saját otthonába. Így nagyon várják már, hogy újra együtt legyenek és Ildikónak hála, jövő héten megint együtt lehetünk. Nagyon várom már! Jó sok mindenki bejelentkezett, hogy ha majd a gyerekek itthon lesznek, találkozzunk, így a délutánjaink elég zsúfoltak lesznek, de nincs is jobb, mint egy nyáresti grill party a barátokkal :) Augusztus elején aztán megyünk majd az EMK családi táborba, Balatonalmádiba :)
3. Nyaralás
A legfőbb élmény. hatalmas biciglitúrát tettünk! Balatonyfenyvestől Badacsonyig tekertünk el, ami 62 km! Reggel 1/4 6 körül indultunk. Szegény Bogica már a kapu előtt akkorát esett, hogy azt hittem, vissza se ül a biciglire, de egy kis sírás után néhány lila folttal a nyakán vidáman pattant nyeregbe! Nagyon jól éreztük magunkat és ismét megállapítottam, hogy az északi part városnézésre, a déli fürdésre alkalmasabb. Az északin szinte csak fizetős strandok vannak, elvétve találni 1-2 helyet, ami alkalmas a fizetés nélküli fürdőzésre. Viszont az északin azért több a látnivaló! A túra alatt mi is megnéztünk egy kolostort, ami gyönyörű volt! Láttunk pici hattyúkat (életemben először). Maja annyira édes volt, amikor beértünk a badacsonyi kompkikötőbe (ez volt a célállomás). Elkezdett kiabálni, hogy: - Megcsináltuk! Tényleg letekertük! Ezt nem hiszem el! Ezért tényleg megérte 5 órakor felkelni!!!! és fülig ért a szája. Azt hittem, megzabálom :) A 4 órás kompot éppen elértük, ki sem számolhattuk volna jobban. Fonyódon még fürödtünk, majd egy kis tekerés és újra Balatonfenyvesen voltunk :) Sejthetitek, hogy a Máriai fagyizóig már autóval mentünk! Ott a gyerekek 1-1 fagyikehellyel heverték ki az út fáradalmait! Ezúton is köszönet drága Férjemnek, Lacikának az ötletért és a túra megszervezéséért!
4. Rólam
Egy régi álmom teljesült. Barátnőmmel, Mónival (akit hamarosan bemutatok Nektek, mert egy közös vállalkozásba kezd(t)ünk) az ARC plakátpályázatára 3 plakátot beküldtünk! Már évek óta tervezem, hogy majd valamikor és idén végre összejött! Július 26-án ül össze a zsűri és válassza ki, hogy melyik plakátok legyenek kiállítva. Úgy szeretném, ha a mie(i)nk is közte lenne(ének)!!! Én is úgy kiabálnék, mint Maja a badacsonyi kompnál!!! Ezen kívül még rengeteg ötletünk van, pályázatkiírások is akadnak szép számmal, úgyhogy teljes a kreatív gyönyör. Alig bírok magammal, állandóan ötletelek és őszintén szólva, meg is vagyok elégedve magammal! Nekem nagyon tetszenek, remélem, eredménye is lesz!
Jó Uram, add, hogy ezt ne jusson eszembe kitörölni! )
1. Jobban megnézem, hogy milyen bejegyzést törlök ki
2. A nyáridő szót ezek szerint nagyon közelállónak érzem magamhoz, ha két bejegyzésnek is ugyanazt a címet adom.
Milyen jó, hogy ez a kitörlős esemény most történt:
1. Nem valamelyik kész plakát/tervnél. (magyarázat ld. majd lentebb)
2. A mostani bejegyzés címe magától értetődő lett!
Határozottan jobb kedvem lett! Újra összeszedem, miről is írtam az előbb csaknem 40-50 sort :)
1. Évzáró, tűzugrás
Bogi első tűzugrását csodálhattuk meg a János napi ünnepségen. Édesem még délután közölte, hogy ő egyedül szeretne ugrani. Nagyon bátor kislány ám! Na, azért a döntő pillanatban Fruzsi barátnőjével együtt ugrotta a tüzet, de nagyon bátran furottak neki. (Boginak gyors cipőváltásra volt szüksége az ugrás előtt, hiszen az évzáróra szerinte nagyon fontos a kopogós cipő, ugrani meg ugyebár sportszandiban kell :) :):)
Maja már rutinosan, önállóan ugrotta át a tüzet, bár izgalomnak azért ő sem volt híján :)
2. Balaton nyár
Az évzáró után a lányok lementek a Balcsira a mamához és a papához, amit Bogi nagyon jól viselt
(-Nekem senki sem hiányzik!), Maja viszont nagyon rosszul. Sokat sírdogált és kérlelt minket, hogy valahogy oldjuk meg valahogy, hogy inkább otthon lehessen (ő mostanában egyáltalán nem akart másnál aludni :( ) Szerencsére ez csak két hét volt (persze, hétvégén lementünk hozzájuk), aztán jött egy hét közösen ugyanott, amit nagyon-nagyon élveztünk. Közben a megoldás is megszületett, ezt a hetet még lent töltötték, ma megyünk hozzájuk és vasárnap hazajönnek velünk. Az édes, drága szomszédunk, Ildikó (akiktől a házat béreljük) felajánlotta, hogy ő szívesen vigyázz rájuk. Nekik is van két lányuk, Brigi már főiskolás (és a legszebb hangú lány, aki ismerek:), Bogijuk pedig 12 éves. Bogi kerekesszékes mozgássérült. A lányok olyan jól összebarátkoztak egymással, hogy amikor csak lehetett, egyfolytában együtt játszottak, szinte csak ebédelni tért haza mindenki a saját otthonába. Így nagyon várják már, hogy újra együtt legyenek és Ildikónak hála, jövő héten megint együtt lehetünk. Nagyon várom már! Jó sok mindenki bejelentkezett, hogy ha majd a gyerekek itthon lesznek, találkozzunk, így a délutánjaink elég zsúfoltak lesznek, de nincs is jobb, mint egy nyáresti grill party a barátokkal :) Augusztus elején aztán megyünk majd az EMK családi táborba, Balatonalmádiba :)
3. Nyaralás
A legfőbb élmény. hatalmas biciglitúrát tettünk! Balatonyfenyvestől Badacsonyig tekertünk el, ami 62 km! Reggel 1/4 6 körül indultunk. Szegény Bogica már a kapu előtt akkorát esett, hogy azt hittem, vissza se ül a biciglire, de egy kis sírás után néhány lila folttal a nyakán vidáman pattant nyeregbe! Nagyon jól éreztük magunkat és ismét megállapítottam, hogy az északi part városnézésre, a déli fürdésre alkalmasabb. Az északin szinte csak fizetős strandok vannak, elvétve találni 1-2 helyet, ami alkalmas a fizetés nélküli fürdőzésre. Viszont az északin azért több a látnivaló! A túra alatt mi is megnéztünk egy kolostort, ami gyönyörű volt! Láttunk pici hattyúkat (életemben először). Maja annyira édes volt, amikor beértünk a badacsonyi kompkikötőbe (ez volt a célállomás). Elkezdett kiabálni, hogy: - Megcsináltuk! Tényleg letekertük! Ezt nem hiszem el! Ezért tényleg megérte 5 órakor felkelni!!!! és fülig ért a szája. Azt hittem, megzabálom :) A 4 órás kompot éppen elértük, ki sem számolhattuk volna jobban. Fonyódon még fürödtünk, majd egy kis tekerés és újra Balatonfenyvesen voltunk :) Sejthetitek, hogy a Máriai fagyizóig már autóval mentünk! Ott a gyerekek 1-1 fagyikehellyel heverték ki az út fáradalmait! Ezúton is köszönet drága Férjemnek, Lacikának az ötletért és a túra megszervezéséért!
4. Rólam
Egy régi álmom teljesült. Barátnőmmel, Mónival (akit hamarosan bemutatok Nektek, mert egy közös vállalkozásba kezd(t)ünk) az ARC plakátpályázatára 3 plakátot beküldtünk! Már évek óta tervezem, hogy majd valamikor és idén végre összejött! Július 26-án ül össze a zsűri és válassza ki, hogy melyik plakátok legyenek kiállítva. Úgy szeretném, ha a mie(i)nk is közte lenne(ének)!!! Én is úgy kiabálnék, mint Maja a badacsonyi kompnál!!! Ezen kívül még rengeteg ötletünk van, pályázatkiírások is akadnak szép számmal, úgyhogy teljes a kreatív gyönyör. Alig bírok magammal, állandóan ötletelek és őszintén szólva, meg is vagyok elégedve magammal! Nekem nagyon tetszenek, remélem, eredménye is lesz!
Jó Uram, add, hogy ezt ne jusson eszembe kitörölni! )
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)