Identity - anyukámról

Tegnap Identity társasjátékkal játszottunk a barátainknál. Az egyik Szeretet-kártyámon ez állt:

Milyen dolgokat becsülsz az édesanyádban?

Én ezt az 5 dolgot soroltam fel :

1. Becsülöm benne, hogy soha senkiről nem szokott rosszat mondani.

2. Becsülöm benne, hogy volt mersze 17 évesen megszülni engem és nem vetetett el.

3. Becsülöm benne, hogy volt bátorsága elválni az apukámtól, és új életet kezdeni, amikor úgy érezte, meg kell ezt tennie.

4. Becsülöm benne, hogy nem szól bele az életembe, nem ad kéretlenül tanácsot és nem bánt azért, ha olyasmit csinálok, amit ő nem helyesel (és nem mondja el, hogy nem helyesli). Tudom, hogy bármit tehetek, akkor is szeretni fog.

5. Becsülöm benne, hogy képes a "szociban" dolgozni, és olyan szeretettel beszél a "gyerekekről", hogy öröm hallgatni.

És még sorolhatnám tovább :)

Balatoni hétvége

Drága gyermekeink azzal az örömhírrel fogadtak minket, hogy újabb színházi előadással készültek, de  ezt teljesen ők maguk készítették. Ők találták ki a történetet, a díszletet és mindent. Édesek voltak és hihetetlen, hogy mennyire jó kis darabot dobtak össze. Néhány kép:

Maja, a bűnbánó boszorkány

Bogi, a nyuszi

Maja-banya a dédmama botjára támaszkodott :)

Finálé 

Szerencsére jó idő volt, így tudtunk a Balatonban is lubickolni. (Isten bizony én is fürödtem, de a gyengébb idegzetű blog-olvasók miatt mellőzöm a képi illusztrációt magamról :)

Maja nem adta fel, és sikerült is felállnia a szörfdeszkára!!!

Bogi apa-vízilován

Muszáj a bicajomról szót ejtenem :) Kapott egy első és egy hátsó lámpát, a csengőt megrendeltem, már csak valamiféle kosáralkalmatosság hiányzik a teljes komforthoz. (A bukóról egyelőre lemondtam, egyetlen trendi retró biciklis képen sincs bukó :) Viaskodnak bennem az elveim  :) Egyelőre döntetlen az állás. Ja, ma a legalkalmatlanabb ruházatban jöttem dolgozni, így rémálom volt az utam. A ridikülöm egyfolytában leesett a karomra, a szoknyámat hol a szél, hol a ridikülöm gyűrte a nyakamba. Nem lenne hülyeség reggel egy próbakör, mielőtt elindulok dolgozni...

Az én bicóm :)

Megvan életem szerelme (tárgyilag:) Az úgy kezdődött, hogy egyszer cserbenhagyott a bicajom. Útközben defektes lett. Aztán Balatonon kipróbáltam egy KTM-et. Akkor rájöttem, hogy nem viszonyulok túl jól a saját biciklimhez. Utána még egyszer cserbenhagyott. Akkor rájöttem, hogy már kifejezetten nem szeretem a bicajomat. Nehéz, nem gurul és nem is illik hozzám egy icipicit sem. Én KTM-szerű biciklivel szeretnék járni! És édes-drága-imádnivaló sógoromnak hála, megvan a darabom. I love my bicycle. Egyenesen Olaszországból jött, jó régi, és ez szerencsére látszik is rajta. Rögtön a szívembe lopta magát, és el sem tudom képzelni, hogy valaha is kikerül onnan. Ráadásul családi összeesküvés is volt benne, Peti szépen feldizájnolta nekem, Laci meg nagy titokban hazahozta. Tegnap délután már otthon várt, miközben én mit sem sejtve BKV-ztam haza. Estefelé ki is próbáltam, együtt néztük a naplementét :) Annyira romantikus volt. Az idilli hangulatot az sem tudta tönkretenni, hogy Laci egy k... nagyot zakózott a saját bicajával, amikor egy meredek földútra csak félig sikerült felmennie :) :)


Na jó, nem csigázom tovább a fantáziát, íme a darab:

Hát nem gyönyörűséges???

Van még fotóm:

És egy utolsó:

A romantikus :)

Isten éltesse Bogit a névnapján!!!

És persze mindenki mást is, akár ünnepel valamit, akár nem.

Tolmácsoltunk

A gyerekek többet, mi kevesebbet. Pénteken délután mentünk Anyuékhoz, este pedig vissza Bp-re, mert Majának otthonmaradt a szurija. Aznap este vissza Tolmácsra :) Hiába, mi már csak ilyenek vagyunk...
Anyuéknál nagyon jó éreztük magunkat, szombaton még az idő is kegyes volt hozzánk, így el tudtunk menni a Váci Világi Vigadalomba. Láttuk a Fogi Színház Kukameséjét. Még én is szájtátva bámultam Fém Feri, Üvegélia, PoliEszter és társai történetét. A kirakodóvásár is klassz volt, így este 6-ig kolbászoltunk, majd megkóstoltuk a Rétsági Nagyfagyit. Tényleg nagy... Este Laci fektette a gyerekeket, így Anyuval csaptunk egy görbe estét, vagyis kiültünk a kertbe pletyizni, ahol észrevétlenül benyakaltam egy üveg csokis-konyakos meggyet. Nagyon jól éreztem magam, gondolom a többiek is. (Ja, ez nem a fél üveg konyakos meggy hatása volt.)
Vasárnap Majával elővarázsoltunk egy tolmácsi csúcsforgalmat, telerajzoltunk az utcát mindenféle járművekkel :) Volt ott roller, bicikli, autók, vitorláshajó (én Mabo 2011-et rajzoltam, Maja pedig Apanyát :)
Tolmácsról egyenesen Balatonra vittük a gyerekeket, mi pedig mentünk haza lekvárt főzni. Az alábbi gyümölcsök álltak rendelkezésünkre: málna, ribizli, nektarin, ringló. Az alábbi ízeket sikerült elkészítenünk: ribizli, ribizli-málna, ribizli-málna-nektarin (fahéjas és sima változatban), nektarin, nektarin-ringló-vanília, nektarin-ringló-vanília-fahéj. Hajnal 2-kor be is fejeztük :) Idén többet nem főzök be, se üvegem, se helyem, se energiám :) Persze, azért még kacsingatok egy kis cukkini-lekvár felé:)
Fél 3-kor lefeküdtem, azzal a tudattal, hogy reggel 3/4 6-kor kelek, megyek futni. SIKERÜLT FELKELNEM és a futás is jólesett. Ma este Kiscsillag koncert a ZP-ben (ó, bárcsak ne esne), utána pedig beájulás otthon :)