2011. december 19., hétfő

Ha rohanunk, legalább rohanjuk nyugodtan...

Popper Péter mondta ezeket a bölcs szavakat, amik ezekben a napokban sokszor eszembe jutottak. Így karácsonyhoz közeledve eléggé felgyorsultak az események és összetorlódtak a dolgok, de valahogy egy belső nyugalom megmaradt bennem. Tényleg van ilyen, hogy nyugodtan rohan az ember. Most azért ültem le blogot írni, mert már annyi minden volt a fejemben, hogy úgy éreztem, már nem fér több bele, gyorsan ki kell írnom magamból. Erre most éppen 23:26-kor kerül sor, de sebaj. Ez a nyugodtan rohanás nálam. Mindent megcsinálok, mindenre jut időm, csak az alvásra egyre kevesebb, de a jó érzés, hogy ez is elkészült, kárpótol érte. Szóval, tele volt a fejem gondolatokkal, most meg olyan, mintha minden kiszállt volna belőle. Illetve, nem is minden, ezek benne vannak:
Maja tegnap este megjegyezte: Anya, láttunk egy tök aranyos csövest. Olyan kedvesen vásárolt a boltban. A csövesek is ugyanolyan emberek, mint mi, csak büdösek :)
Múlt hét szerdán Majának szolfézsos-cimbalmos fellépése volt, amolyan kis karácsonyi műsort adtak elő a zenetanár néni növendékei. Mintegy 70 gyerek, egy színházterem, sok-sok könnyes szem és frenetikus produkció. Annyira jó hangulat volt, nem is akaródzott hazajönni. Olyan meghitt volt az egész. Ezt nem csak az anyai szívem mondja, hanem tényleg nagyon szép volt, és minden elismerésünk Erzsi néninek, aki nélkül ez a produkció nem jöhetett volna létre.
Bogiéknál is volt nagy esemény, családi játszódélután az oviban. Végre kipróbálhattuk együtt a kedvenc játékait!
Magáneseményemként említem meg a Barba Negra-beli Kiscsillag koncertet, ahol a családunkat ugyan egyedül képviseltem, de a Lehotzky família felnőtt tagjaival együtt mulattam. Nagyon jó koncert volt, bár Lovasi esztétikailag cseppet sem volt vonzó nekem az új, körszakállas dizájnjával. Úgy tűnik, marad az intellektusa :) Nem akarom elkiabálni, de ha a Jóisten, a Férjem, az Anyósomék, valamint a gyerekek is úgy akarják, szilveszterkor lesz lehetőségem reálisan mérlegelni a Lovasi contra Kiss Tibi csatában, ugyanis egymás után lesz Kiscsillag és Quimby koncert a Barba Negrában :) Sőt, az már csak hab lenne a tortán, ha a barátnőm is eljuthatna, akivel együtt szoktuk megvitatni, melyik a jobb pasi :) Na jó, Lackónak egyik sem érhet a nyomába!
Már csak 1 nap suli-ovi van hátra a lányoknak, nagyon várják a téli szünetet, megjegyzem én is. Két ünnep között nem dolgozom, de karácsonyig minden estére jut valami sütős-főzős előkészület. Ma elkészítettem életem első kókusz tekercsét, ott pihizik a hűtőben. A mézeskalácsokat már megsütöttük vasárnap, ahogy elnézem, karácsonyra már nyoma sem lesz! Készítettünk narancsból mécsestartót és narancshéjból füzért. Nahát, hogy mennyire kreatív vagyok, ez hihetetlen! Azt hiszem, a kreativitásomat csak a szépségem múlja felül!!!! :) Na jó, már kezdek megzizzenni, ideje abbahagyni! Jó éjt világ!

2011. december 8., csütörtök

Hópelyhek a Jézuskától...

A postaládában találtam a minap egy borítékot, amin feladóként Jézuska, címzettként családunk minden egyes tagja szerepelt. Nem bontottam ám ki egyedül, rendes anya lévén megvártam hazaérkező gyermekeimet, és együtt nyitottuk ki a borítékot. Ekkor esni kezdett a szobában a hó! Ugyanis kézzel gyártott hópelyhek hullottak ki a borítékból! A figyelmes Jézuska még kétoldalas ragasztót is tett a hátuljukra, így már csak fel kellett ragasztani kellett őket :) Ezt azonnal meg is tettük, az ablakokon csücsülnek, így nálunk, ha kinézünk az ablakon, mindig havazik. A gyerekek a többségét kisajátították, de azért a nappali ablakára is jutott két pici :) Köszönjük, drága anyukám Jézuska!

2011. december 7., szerda

Mikulás, mikulás, kedves mikulás...

Maja hazajött Miki-táborból, két napig nem fürdött, és mindösszesen 1 pár szennyes zoknija volt, a többi ruhát érintetlenül hozta haza. Legközelebb elég egy hátizsák... Legközelebb... Azt mondta, hogy jövőre tuti nem megy, bár tavaly is így jött haza és mégis lelkesen indult most útnak :) Amúgy jól érezte magát, csak nagyon hiányzott neki az Anyu (gy. k. én).
Amúgy viccesen indult a hétvége, úgy tűnt, hétfőn nem megyek dolgozni. Péntek du. Boginak volt hőemelkedése. Kapott gyogyót, szombat reggel fél 10-kor kelt, kutya baja. Este én lettem rosszul, eljött hozzánk Segge-néni (hasmenés) és Róka koma is szerét ejtette a látogatásnak. Ő éjszakára is maradt nálunk, de reggel már csak hűlt helyét találtam... Vasárnap délután hazajött a Maja Miki-táborból, mi Lyoness-es rendezvényen voltunk, őt is oda hozta Laci. Mondta a tanító nénije, hogy előző nap éjfélig buliztak, nem tudja, érdemes-e bemennie hétfőn a suliba... Bogi a rendezvény végén rosszul érezte magát, láttam rajta, hogy tényleg nincs jól, meg sem kóstolta a sütiket, csak dőlt jobbra, dőlt balra.... Eddig el nem tudtam képzelni, hogy Bobó (vagy akár én) lehet olyan rosszul, hogy az édességet visszautasítsa. Hát, lehet... Hasfájás, hányinger... Mire ágyba került este, ő is jobban lett, Maja is viszonylag korán elaludt, így hétfőn mindenki mehetett a dolgára.
Nem sokáig, Maja ugyanis tegnap estére belázasodott, így a héten már nem megy suliba. Jól kiszámolta, éppen ott volt még, amikor az isiben járt a mikulás :) Mondjuk a mai fellépésen nem tud részt venni, és a vasárnapi szülinapi meghívása is függőben van még, de a tábort és a mikut legalább nem kellett kihagynia. Az oviba ma megy a télapó, Bogi be volt sózva...
Ja, persze és itthon is járt ám, telerakta a kis csizmácskákat, amik gondosan kipucolva sorakoztak az ablakban. Bogi kétszer is kipucolta, mert felborult a folyosón, és muszáj volt még egyszer kipucolni :)

2011. december 2., péntek

Maja elutazott

Maja ma reggel indult a Mikulás-táborba. 9-kor indult a busz, családilag kísértük ki. Bogi a busznál rettenetesen elkezdett pityeregni, csak bújt Majához és ölelték egymást. Nagyon sírt, hogy hiányozni fog neki Maja. Olyan édes volt, azt hittem, megeszem...

2011. november 30., szerda

Maja, a hős

Tegnap Majának nagyon fárasztó napja volt. Hazaért 4-kor a suliból, 3/4 5-ig verset tanult, 5-6-ig edzett. Ahogy hazaértünk, már álltunk is neki összecsomagolni a Mikulás-táborba, ahova holnap reggel indulnak. Rögtön utána leült, hogy bemásolja a matek leckéjét a füzetbe, mert előző nap nem volt füzete, így papírra csinált leckét. Ezzel fél 8-ra végzett, akkor folytattuk a verstanulást. (Petőfi-Itt van az ősz - 6 versszak. Múlt héten adták fel, mindketten elfelejtettük, így kénytelen volt egyik napról a másikra megtanulni :) Ja, csak úgy mellékesen, nem értek vele egyet, hogy egy másodikos gyerek tanuljon meg 6 versszakot, mert szerintem semmi értelme. Inkább dolgozzák fel közösen, milyen hangokkal, ízekkel tudják jellemezni, milyen színek jelennek meg benne, van-e esetleg olyan szó, amit nem ért belőle, milyen dallama van a versnek, stb., stb., megannyi kellemes kérdés, ami segíti a feldolgozást. Ez a besseggelősdi bemagolósdi nem az én műfajom) Bogi is nagyon édes volt, egy hős módjára asszisztált és képes volt egy kicsit csendben is lenni, amíg pakoltunk, hogy oda tudjunk figyelni. Megjegyzem, ez a csendben levés dolog nekem is kevéssé megy :)

Szóval, ilyen volt Maja tegnapi napja. Ez még egy felnőttnek is becsületére válik!

2011. november 28., hétfő

Bogi reggel

Lackó kérte, hogy kóstolja már meg a teát, amit készített. Bogi belekortyolt, "fújjj"-olt. Laci kérdezte, hogy mit rontott el benne. Erre Bogi: - Mindent, amit csak egy teán el lehet rontani :)

2011. november 22., kedd

Új baba a családban!

Igaz, már másfél hetes, de most már a saját szemünkkel is láttuk. Peti unokatesóm 2. kisfia :) Az első is nagyon aranyos, 17 hónapos kis virgonc. Sikongatva menekültek előle a lányok, miközben a kicsi édesdeden durmolt egy nagy párna (és a ricsaj) kellős közepén. Ő is megedződik :)

2011. november 15., kedd

Vegyes vágott :)

Egy hét alatt jó sok minden történt. A leglényegesebbek dióhéjban:


  • Második lettem a céges tökfaragó versenyen, az alábbi remekművel:
Rasztakutyafáját, mekkora tök! :)
Az ötlet az enyém volt, faragásban Laci járt élen!

  • A gyerekek hétvégén Tolmácson voltak, ahonnan nem nagyon akaródzott hazajönni nekik. Túlságosan jól érezték magukat :)
  • Az én névnapi meglepetésem szuper volt. Quimby 20 éves szülinapi koncert :) Érdekes volt látni őket nagy színpadon, de kiválóan megállták a helyüket. Örök emlék lesz, hiszen annyira más volt, mint az eddigi kis koncertjeik, amiken én is ott voltam. Felejthetetlen :) Amúgy át kell állnom Zsuzsi barátnőm oldalára. Ő eddig a Lovasi-Kiss Tibi jó pasi versenyben Kiss Tibire voksolt. (Na jó, ez annyit jelent, hogy ha választania kellene, és mindkettő epekedne a kegyeiért, Tibinek mondana igent. Legalábbis először:) Én Lovasi pártját fogtam ebben a témakörben. A koncert meggyőzőtt! Legyen Kiss Tibi (addig Lovasi olvasgasson valamit, aztán jöhet ő is :)
Na jó, magamnak is rakok ide egy képet:
Quimby régen

    és most
    Na jó, még legyen a kedvenc dalom is:

Köszi, drágám!

  • Anyukám névnapi ajándéka nagyon meghatott. Készített nekem egy receptes füzetet, a hagyományos családi receptekkel (benne a méteres kalácséval! :) a saját kézírásával. Ezek az igazán jó ajándékok, benne az ő gyöngy betűivel. Ezek a betűk mindig arra emlékeztetnek, amikor gyerekkoromban táborozni voltam és alig vártam, hogy levelet kapjak. Már kívülről megismertem a borítékot. Egyrészt az írásáról, másrészt a gyönyörű alkotásokról, amik a borítékon voltak... A többi ajándék is nagyon szép és jó volt, szintén a saját keze munkáját dicséri, de azért a receptesfüzet viszi a prímet! 
Még vicces dolog is történt, muszáj leírnom. Bogi egyik vacsoránál megkérdezte tőlem, hogy ő milyen nyelvet tanul az oviban, németet vagy angolt. Már a kérdés is vicces volt, de ami ezután következett, attól fetrengtünk a nevetéstől.
- Tudod, mit jelent a die Zitrone? - és néz ránk várakozásteljesen. Mielőtt szóra nyithattam volna a számat, diadalittasan közölte:
- Banán.

Kész voltam :)

2011. november 7., hétfő

Vega szalonnasütés :)

Tegnap nagyon jól kihasználtuk a jó időt. Sógornőmékkel lementünk bicajjal a Szúnyog-szigetre szalonnát sütni. Szuper volt :) 3 gyerek, 3 felnőtt, Dunapart, gyönyörű idő, jó levegő, mozgás. Kell ennél több egy őszi vasárnap? A csajok is remekül érezték magukat.

2011. november 4., péntek

:(

Ma egy éve halt meg Apukám :( 
Nagyon hiányzik!

Fogatlan hölgy

Tegnap Maja hívott a munkahelyemen, hogy most azonnal nézzem meg az e-mailjeimet. Ez a kép várt a postafiókomban:

Ő Bogica. A drágámnak még nem mozogtak annyira a fogai, hogy elveszejtésük indokolt lett volna, azonban egy régi számológépen összecivakodtak Majával. Húzták-vonták, mígnem Bogi - minden erejét és leleményességét összeszedve - a fogával is húzni kezdte a számológépet. Ekkor tört ki az egyik foga és lazult meg a másik annyira, hogy Lacinak csak hozzá kellett nyúlnia és az is elhagyta őt. Először volt nagy riadalom, véres-sírásos mindenféle. Egyszerre nevetés és sírás, majd maradt a nevetés, hiszen jöhet a fogtündér. El is mesélte Bogi, hogy beszélgettek róla Majával, hogy nem érdemes egy éjszaka odatenni a két fogat, mert akkor szerintük csak egy ajándékot hoz majd a fogtündér. Ezért úgy döntöttek, hogy egyik éjszaka odateszik az egyik fogat, másik éjszaka a másikat :) Micsoda leleményesség!

Hazafelé vettem nekik gumicukorból vámpírfogat, odaadtam Boginak, hogy amíg nem nő ki a csontfoga, addig jó lesz :) Egyébként egész este vérfarkasost játszott, állt a tükör előtt vicsorgott, és kiabálta, hogy ÉN VAGYOK A VÉRFARKAS!!!!!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ és persze még hörgött is hozzá :)

2011. november 3., csütörtök

Na, milyen nap van ma?

Az Anyukám szülinapja!!!

ISTEN ÉLTESSEN, ANYUKÁM!


BOLDOG SZÜLINAPOT, MACI MAMA!

2011. november 2., szerda

Végre, hosszú hétvége!

Végletes hétvégénk volt. Egyrészt melankólikus, szomorkás, temetőbe járós. Ugye, apu, tavaly, november 4-én halt meg, ez volt az első halottak napja, amikor neki is virágot vittünk a sírjához. A gyerekek egész kedd délelőtt alkottak, festettek neki, ezeket betettük nejlonba, és este, amikor kilátogattunk a temetőbe, kikötöttünk a sírhoz.Persze, sírdogáltam. A temetőből kifelé jövet még Maja is sírdogált egy kicsit... Voltunk a "Messzi mamáék" sírjánál is, ami nagyon érdekesen nézett ki. A fa, ugyanis, amit évekkel ezelőtt ültettünk rá, úgy megnőtt, hogy gyakorlatilag egy nagy fa van a síron, amitől a sír egyáltalán nem látszik. Nekem nagyon tetszett így, remélem nem akarják kiírtani a fát :(

Másrészről a hétvégénk nagyon vicces is volt, mert olyan beszólásokat ejtettek meg a csajok, hogy dőltünk a nevetéstől. Persze, már a nagy többségét elfelejtettem, de kettőre tisztán emlékszem.

Bogi elfelejtett valamit, figyelmeztettem rá. Mire hangosan: - Hát persze, de Zitrone vagyok! Die Zitrone! :) :)

A másik Maja szájából származik, amikor olvasta az út szélén az áruházak feliratait: - Nézzétek, Takkony!!! :)

Ja, még voltunk a Rám-szakadéknál is kirándulni, ahol ugyan kettévált a család, az edzettebbek végigmentek, mi Bogival egy idő után visszafordultunk, de mindenki nagyon jól érezte magát. 

Ellátogattunk a töklámpás fesztiválra is, elkészítettük Manócska tökházát, amiben természetesen Mazsola és Manócska is helyet kapott, a lányok színezték és vágták ki a két lakót.

Szóval, volt minden, mi szem-szájnak ingere. Jó volt, csak rövid.

Az őszi szünet hátralévő részében Apukájukkal vannak, ma voltak endokrinológia kontrollon, Maja szívéről leesett egy nagy kő, hogy nem kapott szurit. Megint nőtt 2 cm-t, 3 hónap alatt :)

2011. október 26., szerda

Maja-szuri

Egyik éjjel, miután beadtuk Majának a szurit, álmában közölte, hogy - Hé, erről nem volt szó! - majd édesdeden aludt tovább :) :)

2011. október 24., hétfő

Bogi beszólt :)

A hétvégi pizsipartyn a Gazdálkodj okosan! társasjáték is előkerült. Másnap délelőtt beszélgettünk róla, hogy ki hogy érezte magát, mire Bogi megszólalt: - Az én szülinapomon nem lesz Garázkálkodj okosan! társasozás :)

Újabb pizsiparty...

Most Maja barátnői aludtak(????) nálunk szombat este. Ők is a nappaliból indultak, majd a hálószobában kötöttek ki, ahol egy picivel nagyobb ágyon nyomorogtak 4-en, mint a nappali kanapéja! Jó volt a buli, de azt hiszem, ezeket jobb egy-egy iskolaszünetre időzíteni, mert akkor picit jobban rá tudnak majd pihenni utána.

2011. október 21., péntek

Ó, azok a féltve őrzött izmok :)

Tegnap este a csajok valamin összekaptak, Bogi sírt, az ujján meg volt valami harapásszerű. Maját kérdőre vontam, hogy mi történt, valószínűleg egy kicsit jobban a lelkére vette a dolgot, kivágódott a fürdőszobából és kiment a folyosóra. (Gondoltam, az apukájához megy panaszra.) Kicsivel később visszajött, bocsánatot kért Bogitól, majd hozzám fordult, és mutatta a bal felkarját, ahol volt egy kis piros volt, és mondta, hogy Bogi megmarkolta. Majd folytatta: - Látod, Anya, éppen az izmomat! Ha ettől lemegy az izmom, akkor Boginak vége :)
Volt egy hét, amikor reggelenként súlyzózott, hogy szép izmos legyen. (Azt hiszem az aerobik tanárja most a példaképe, nagyon szép alakja van, de nem olyan kigyúrós, hanem nőies)
Egyébként este mesélte Laci, hogy amiikor kiment Maja a folyosóra, akkor világgá akart menni, ő odament hozzá, megölelte. Maja ránézett, és azt mondta neki: - Legalább te megértesz :)
Édes drágaságom!

2011. október 18., kedd

Ilyet se hallottam még!

Tegnap Geronimo Stiltonról olvastam a csajoknak, aki egy egér. A történetben volt egy olyan rész, amikor G. S. színpadon énekelt. A produkciója annyira jó volt, hogy a közönség sajtillatú rózsákat dobott fel neki a színpadra. Erre Bogi: - Sajtillatú rózsa? Hogyha ez nem k...va élet, megeszem saját magamat! :)

2011. október 17., hétfő

Hétvégi kiképzés :)

Szombaton EMK-képzésen voltam, amiről majd az EMK-napló blogban írok, de nagyon feltöltődtem és nagyszerű volt a szombati napom.
Vasárnap pedig spontán ötlettől vezérelve lementünk Anyuékhoz, mert már kölcsönös unoka-nagymama hiány ütötte fel a fejét nálunk. Amíg Anyuék a szomszédos faluban voltunk ebédmeghíváson (nem előlünk menekültek, már korábbi meghívásnak tettek eleget), addig mi meglepetés macskaházat gyártottunk Belfinek és Wörcinek. Egyelőre még nem vették birtokba a helyet, de lesz még hidegebb is :)

A Duna Plaza hiperszuper WC-je láttán a csajok el voltak ájulva, Maja meg is jegyezte, hogy jé, ez tök jó, itt minden automatizálva(!) van. Fél perc után azonban kijelentette:- Akkor viszont ez mind árammal működik. Ez jó nagy pazarlás! Ja, hát igen kérem, Kristálygyerek :)

A hétvégi együttalvásuk után (amikor ketten alszanak az egyszemélyes ágyon), Bogi így kelt fel reggel:
- Maja vagy 8x rámfeküdt az éjjel. Aztán egy kicsit megpiszkáltam és visszahelyezkedett az eredeti pózba. De végülis egyáltalán nem volt kényelmetlen, amikor rajtam aludt!
Bájos :)

2011. október 12., szerda

Bogi és a büdi

Tegnap este, miután lefeküdtek a csajok, Maja rájött, hogy kakilnia kell és kiment a WC-re. Bogi pár perc után mondta, hogy fúúúúúj, tök büdi van, majd elájul. Erre Maja becsukta a WC ajtót. Kis idő elteltével Bogi megint kiabált: - Fúúúúúúj, nagyon büdi van, mindjárt megfulladok! Maja, azonnal csukd be a WC ajtót!  Anya, nyisd már ki az ablakot! Erre mondtam neki, hogy Majánál már csukva van a klotyóajtó, erre ő: - Ja, akkor ez az én pukim! :D :D :D

2011. október 11., kedd

Nem takarítottam

Ezen a hétvégén nem takarítottam :) Úgy döntöttem, hogy miután az elmúlt 1 hónap nem telt el úgy, hogy hétvégéből 1 fél nap nem a takarításra ment volna el, most már éppen megérdemlek egy takarításmentes hétvégét. Mondjuk, program is volt bőven. Szombaton Bogi barátnői, az Ikrek aludtak nálunk. Nagyon tervezték, hogy éjfélkor felkelnek, odakészítették az ágy mellé "titokban" a partyruhákat, kopogós cipőket, sminkeket, de fél 11-kor kidőltek és reggel 3/4 7-kor csiviteltek először. Vasárnap Maja napközis tanítónénijéhez, Andi nénihez voltunk hivatalosak, amolyan csapatépítésféle programra. Nagyon jól éreztük magunkat.

2011. október 4., kedd

Futóverseny + hétvégi beszólások + Anya, szeretnél akkor is, ha beteg lennék???

Igaz, hogy már egy hét eltelt, de akkor is leírom, hogy Maja nagyon ügyes volt a futóversenyen. 50-60 gyerek indult egyszerre, ő lett a 17. Nagyon büszkék voltunk rá, ő is örült az eredményének, hiszen ez volt élete első komoly futóversenye.

Hétvégén Bogi kiosztott. Amikor mondtam nekik, hogy egy picit pakoljanak összébb a nappaliban (már lépni sem tudtam a Barbie-któl), Bogi kifakadt: - Azt hiszed, hogy kisajátíthatod ezt a helyiséget? Hát nem! Persze, mi csak be lennék szorítva a saját szobánkba, mi? Na, ezt nem hagyom :) :)

Tátott szájjal bámultam, majd összenevettünk :)

Majának tegnap szolfézsfellépése volt, kicsit fogyatékos és hátrányos helyzetű gyerekeknek adtak elő egy kedves kis műsort. Maja este odasomfordált hozzám, és megkérdezte: - Anya, ha beteg lennék, akkor is szeretnél? Naná, imádnálak akkor is! - mondtam neki. Láttam, hogy megkönnyebbült a kis drága :)

2011. szeptember 26., hétfő

Lóti-futi

Mielőtt belekezdenék, még néhány szó az oviról. Bogit visszaültették, nagy kelletlenül ugyan. Szerettem volna megbeszélni az óvónővel múlt héten, hogy erre miért van szükség, de azt mondták, majd fogadóórára menjünk be. Be is fogunk, mert biztosan nekik is vannak érveik és indokuk, de én is szeretnék tisztán látni. Persze, Bogi azóta megint nem akar oviba járni, sőt ki is mondta, hogy attól fél, hogy mikor ültetik el megint a barátnője mellől. Hát, ennyi a biztonságérzetének :(
Hétvégén voltunk Káposztásmegyeren, a futónapon. A rövidebb távot Bogi is végigfutotta, nagyon hősiesen teljesítette a kb. 1,6 km-t. Maja annyira elstartolt a barátnőjével, hogy képtelen voltam utolérni :) Ezen a sikeren felbuzdulva kitalálta, hogy indul a hosszabb távon is, ami kb. 4,6 km. Azt is végigfutotta. Ráadásul úgy, hogy közben a barátnője már nem bírta, Maja, mint egy jó edző, végig buzdította, hogy ne adja fel, meg tudja csinálni! :) Ma lesz a kerületi mezei futóverseny, ahol Maja (és még néhány fürge ürge) képviseli a Némettagozatos Általános Iskolát. Laci és Bogi trombitával felszerelkezve jelenik majd meg a helyszínen és buzdítja kis családunk fürgeségét :)

2011. szeptember 21., szerda

Újra az ovi a napirenden

Tegnap Bogi fényképeket válogatott délután, amiket magával akart vinni az oviba. Mikor megkérdeztem, miért, azt mondta, hogy ezeket fogja nézegetni, és közben sírva elmesélte, hogy elültették a kis barátai mellől, akikkel együtt járt az előző évben is nagycsopiba. Sírt, és közben azt mondta: - Ahelyett, hogy örülnének neki, hogy már nem is sírva megyek be az oviba, elültetnek. Biztosan azért, hogy ne is érezzem jól magam...
Azt hittem, megzabálom. Olyan édes volt, majd a szívem szakadt bele. Apa ma reggel beszélt az óvónőkkel, hogy jó lenne, ha visszaültetnék. Valamiféle kompromisszumos megoldáson törik a fejüket, nem tudom mi lesz belőle. Egyáltalán, nem értem, hogy miért kell erőszakosan kényszeríteni, hogy nyisson a többi gyerek felé is? (ez volt a céljuk) Majd szépen lassan, a maga tempójában megbarátkozik. Na!
Én éjjel lázas voltam, de reggelre elmúlt. Ma bejöttem dolgozni, ha holnap éjjel is lázam lesz, holnap már nem jövök be.

2011. szeptember 20., kedd

Zöldségeket beszélek!

Szombaton kint voltam a barátnőmmel a Zöld Pardonos szimpátia tüntetésen. Szerencsénk volt, mert negyed 6 felé érkeztünk, amikor még lehetőség volt előremenni a színpadhoz, így az egész koncertet a 2-3. sorból nézhettük végig. ÉLETEM ELSŐ KONCERTJE VOLT, AHOL AZ ELŐTTEM ÁLLÓK FEJÉN KÍVÜL HOSSZABB IDŐRE A ZENEKART IS MEGPILLANTHATTAM!!!! Egyedülálló élmény volt ennyi emberrel együtt élvezni a jobbnál jobb zenekarokat (itt kiemelendők a kedvenceim: Kiscsillag, Csík, Quimby:). A világhálón is fellelhető vagyok a itt :)

Egyébként jól vagyunk, Bogi már tök jól megszokta az ovit, és lassan azt is elfogadja, hogy már nem járunk "hátulkivágott", "keresztpántos" felsőkben, vagyis olyanokban, amiket a legnagyobb kánikulában veszünk fel. Komoly küzdelem volt, mindennapos harccal, hogy ha hűvös van, vegyen fel valamit még magára. Magammal is küzdöttem ez ügyben, hiszen az ő dolga, ha fázik és szerintem is majd megtanulja a maga kárán, csakhogy ha beteg lesz, valakinek otthon kell vele maradnia, és ilyen táppénz mellett az azért nem leányálom. Persze, ha az ember lánya (fia) beteg, nem számít, hogy kevesebb pénz áll a házhoz, a legeslegfontosabb, hogy vele legyek, ápoljam, stb. De, ha onnan nézzük, hogy az ember (fia) lánya megfázik, mert nem hallgat a jó szóra, hogy nem járunk 10 fokban félpucéron, és taknya nyála egybefolyik, amikor éppen nem a köhögéstől fuldoklik  emiatt kell otthon maradni vele, az már egészen más tészta. De úgy tűnik, ez a konfliktus kellemesen rendeződött, ő nem fázott meg, és lassan a nyári ruhák úgyis a pincébe kerülnek. Természetesen az ő tudtával és beleegyezésével :)

Majának én vagyok a stylistja :)

2011. szeptember 14., szerda

Megvolt a szülői!

Nem csalódtam, Tünde néni tényleg álmaim tanítónénije. Hamarosan elkezdi a gyerekekkel a "zsiráfnyelvet", még bábukat kell szerezni hozzá. A zsiráfot megoldottuk, beküldtem a zsiráf hátizsákomat, a sakál folyamatban. Arra gondolta, hogy ha sakált nem tudok szerezni, a Mikulás jelmez szakáll-részét küldöm be. Így lesz szakáll-nyelv :)

2011. szeptember 13., kedd

Most jutott eszembe...

Két megviccelődős dolog is frenetikus röhögést váltott ki családunkból.

1. Egyik este Laci kitöltött magának egy pohár Tokaji aszút (amolyan szép sárga színű), miközben főzőcskéztünk a konyhában. Valamiféle fortéllyal rávettem, hogy menjen már be egy picit a szobába. Eldugtam a poharát, és a helyére egy napraforgóolajjal teli pohár került :) Nagyon nehezen vártam ki, hogy végre beleigyon! A hatás leírhatatlan volt. Prüszkölve köpte vissza az olajat a pohárba :) Nem értem, pedig Floriol volt!!!!!

2. Hétvégén délben paradicsomlevest ettünk. Laci kérte Maját, aki kint volt a konyhában, hogy hozza már be a törött borsot neki. El is magyarázta, hogy az a törött bors, amelyiknek kék a kupakja és nincs rajta felirat (az összes többi fűszeresüvegem tetejére ráírtam, hogy mi van benne, mert fiókban tartom őket, és így csak rápillantok a kupak tetejére, hogy mit rejt az üveg.) Maja szépen be is hozta, Laci rakott belőle bőven a levesébe, majd enni kezdett. Az első falatnál eltorzult az arca (rajta egy "fújjjj"-nak megfelelő kifejezés), és csodálkozva nézett a fűszeres üvegre. Őrölt kömény volt :) Maja majd leesett a székről úgy nevetett. A drága kicserélte a kupakot a két fűszeren, hogy így viccelje meg a gondviselőjét! :) :) :) Gyorsan tanul a gyerek :)

2011. szeptember 12., hétfő

A tesóm Krisztusi korba lépett!!!

Huh, de régen írtam...

Igen, igen, több mint 1 hónapig csend volt a blogon. Tudom, nem szép dolog, nem is sorolom a kifogásokat, pedig abban nagyon jó vagyok :) Mi minden történt az 1 hónap alatt? Voltunk az Őrségben családilag lakóautóval. Sikerült találkoznunk azzal a családdal, akikkel egy éve ott ismerkedtünk meg, azóta nem is beszéltünk. Tavaly abban maradtunk, hogy jövőre veletek ugyanitt! Bejött, már első nap kiszúrták a lakóautót :) A csajok voltak edzőtáborban, ahonnan egy nappal a hazajövetel előtt autóval menekítettük őket haza. Annyira hiányoztunk nekik, hogy az egy napot már nem bírták nélkülünk. Mire leértünk értük, már össze voltak csomagolva, indulásra készen. A mérleg: ott maradt néhány 1 ruha, 1 társas, Bogi sportcipője, viszont cserébe elhozták a panzió 2 törülközőjét, valamint fejenként kb. 30 szúnyogcsípést.
Anyuéknál is töltöttek egy klassz hétvégét, ahonnan persze nem akaródzott hazajönniük :) Az iskolakezdés előtti néhány napot együtt töltöttük otthon. Megvettük a sulihoz szükséges felszereléseket, kifestettük az őrségi kerámiákat, sütöttünk mézeskalácsot, amivel a kis barátaikat kínálták meg.
Boginak az óvodakezdés nem volt zökkenőmentes, hiszen egész nyáron nagyszülőkkel meg velünk voltak, így elszokott az ovitól. Ráadásul ugye, új csoportba került, a legjobb barátai suliba mentek, összesen 5-en maradtak a régi csoportból. Az elején pár napot sírdogált, főleg azt fájlalta, hogy a többiek már megszokták az ovit, nem sírnak, ő meg igen. Biztosítottam róla, hogy előbb-utóbb megszokja ő is, de biztos vagyok benne, hogy nem hitt nekem :) Aztán tegnap este, amikor hazaértem, Laci mesélte, hogy Bogi elmondta neki, hogy: Anya mondta nekem, hogy meg fogom szokni az ovit, igaza volt, már egy kicsit meg is szoktam. Ma már nem sírva mentem be :) Édes pofa.
Majánknak a sulikezdés teljesen gördülékenyen ment, bár új tanító nénit kaptak, mert Anikó néni (aki tavaly decemberben autóbalesetet szenvedett), csak félévtől jöhet vissza tanítani. Nagyon kellemesen csalódtam Tünde néniben :) Féltem tőle, hogy megint új tanító néni, bár Vali nénivel a gyerekek nem voltak maradéktalanul elégedettek, Maja elvolt vele. Nagyon örülök Tünde néninek. Agykontrollozik a gyerekekkel, használják az erőszakmentes kommunikációt, igazából Tünde néni pont olyan, amilyen tanítónéniről azt hittem, hogy csak a mesében létezik. Egyenesen nekem találták ki. Maja is nagyon szereti, otthon úgy hívja, hogy Tündér néni. Ma lesz szülői, így jobban is megismerem talán.
Boginak vannak fura félelmei. Még nyár közepén Tolmácson megkergette egy kutya, azóta retteg tőlük. Ami pórázon van, az oké, de ami el van engedve, még ha kicsi is, pánikrohamot kap tőle. Mondjuk, ez mostanában egy kicsit már enyhült, 1-2 kiskutyával már egész jól megbarátkozott, de alapvetően azért be van tojva tőlük. Nem akarok vele türelmetlen lenni, úgy látom, jó irányban haladunk, ha erőltetném a dolgot, csak rontanék rajta. Ez van, meg kell oldani. És meg is fogjuk.
Vele ellentétben Maja odáig van mindenféle kutyáért. Valamelyik éjjel azt álmodta, hogy Bogi valami rajzversenyre készített 4 rajzot, és nyert vele 2 db kutyust :) :)
Maja egyébként nagyon kinyílt és annyira nagy lány lett belőle, hogy nap mint nap elcsodálkozom. Mikor Bogi sírdogált az ovi miatt, vigasztalta: - Tudod, Bogi amikor én bölcsis lettem, minden nap sírtam. Akkor még tökmag voltam, most meg már látod, milyen nagy lány lettem??? :) :)
Múlt hét pénteken ő ment el Bogiért. Úgy beszéltük meg, hogy Maja 4-kor kijön a suliból, átsétál Bogihoz, Bogi felöltözik és megvárnak engem. Én 1/4 5 után pár perccel értem oda, addigra mind a ketten át voltak öltözve edzős ruhába!!!, és cipelték kifelé az összes csomagot. Azt hittem, megzabálom őket! Tudták, hogy kevés az időnk, sietni kell tornára, ezért már az oviban átöltöztek, hogy ne kelljen annyira rohanni! Ráadásul a csomagjuk akkora volt, hogy én is alig bírtam el. Könnyekig meghatódtam :)
Hát, röviden ennyi, biztosan sok apró dolog kimaradt, most már igyekszem naprakészebb leszek!!!!

2011. augusztus 11., csütörtök

Identity - anyukámról

Tegnap Identity társasjátékkal játszottunk a barátainknál. Az egyik Szeretet-kártyámon ez állt:

Milyen dolgokat becsülsz az édesanyádban?

Én ezt az 5 dolgot soroltam fel :

1. Becsülöm benne, hogy soha senkiről nem szokott rosszat mondani.

2. Becsülöm benne, hogy volt mersze 17 évesen megszülni engem és nem vetetett el.

3. Becsülöm benne, hogy volt bátorsága elválni az apukámtól, és új életet kezdeni, amikor úgy érezte, meg kell ezt tennie.

4. Becsülöm benne, hogy nem szól bele az életembe, nem ad kéretlenül tanácsot és nem bánt azért, ha olyasmit csinálok, amit ő nem helyesel (és nem mondja el, hogy nem helyesli). Tudom, hogy bármit tehetek, akkor is szeretni fog.

5. Becsülöm benne, hogy képes a "szociban" dolgozni, és olyan szeretettel beszél a "gyerekekről", hogy öröm hallgatni.

És még sorolhatnám tovább :)

2011. augusztus 10., szerda

Balatoni hétvége

Drága gyermekeink azzal az örömhírrel fogadtak minket, hogy újabb színházi előadással készültek, de  ezt teljesen ők maguk készítették. Ők találták ki a történetet, a díszletet és mindent. Édesek voltak és hihetetlen, hogy mennyire jó kis darabot dobtak össze. Néhány kép:

Maja, a bűnbánó boszorkány

Bogi, a nyuszi


Maja-banya a dédmama botjára támaszkodott :)

Finálé 
Szerencsére jó idő volt, így tudtunk a Balatonban is lubickolni. (Isten bizony én is fürödtem, de a gyengébb idegzetű blog-olvasók miatt mellőzöm a képi illusztrációt magamról :)

Maja nem adta fel, és sikerült is felállnia a szörfdeszkára!!!

Bogi apa-vízilován
Muszáj a bicajomról szót ejtenem :) Kapott egy első és egy hátsó lámpát, a csengőt megrendeltem, már csak valamiféle kosáralkalmatosság hiányzik a teljes komforthoz. (A bukóról egyelőre lemondtam, egyetlen trendi retró biciklis képen sincs bukó :) Viaskodnak bennem az elveim  :) Egyelőre döntetlen az állás. Ja, ma a legalkalmatlanabb ruházatban jöttem dolgozni, így rémálom volt az utam. A ridikülöm egyfolytában leesett a karomra, a szoknyámat hol a szél, hol a ridikülöm gyűrte a nyakamba. Nem lenne hülyeség reggel egy próbakör, mielőtt elindulok dolgozni...

2011. augusztus 3., szerda

Az én bicóm :)

Megvan életem szerelme (tárgyilag:) Az úgy kezdődött, hogy egyszer cserbenhagyott a bicajom. Útközben defektes lett. Aztán Balatonon kipróbáltam egy KTM-et. Akkor rájöttem, hogy nem viszonyulok túl jól a saját biciklimhez. Utána még egyszer cserbenhagyott. Akkor rájöttem, hogy már kifejezetten nem szeretem a bicajomat. Nehéz, nem gurul és nem is illik hozzám egy icipicit sem. Én KTM-szerű biciklivel szeretnék járni! És édes-drága-imádnivaló sógoromnak hála, megvan a darabom. I love my bicycle. Egyenesen Olaszországból jött, jó régi, és ez szerencsére látszik is rajta. Rögtön a szívembe lopta magát, és el sem tudom képzelni, hogy valaha is kikerül onnan. Ráadásul családi összeesküvés is volt benne, Peti szépen feldizájnolta nekem, Laci meg nagy titokban hazahozta. Tegnap délután már otthon várt, miközben én mit sem sejtve BKV-ztam haza. Estefelé ki is próbáltam, együtt néztük a naplementét :) Annyira romantikus volt. Az idilli hangulatot az sem tudta tönkretenni, hogy Laci egy k... nagyot zakózott a saját bicajával, amikor egy meredek földútra csak félig sikerült felmennie :) :)


Na jó, nem csigázom tovább a fantáziát, íme a darab:


Hát nem gyönyörűséges???
Van még fotóm:

És egy utolsó:
A romantikus :)

2011. augusztus 1., hétfő

Isten éltesse Bogit a névnapján!!!

És persze mindenki mást is, akár ünnepel valamit, akár nem.

Tolmácsoltunk

A gyerekek többet, mi kevesebbet. Pénteken délután mentünk Anyuékhoz, este pedig vissza Bp-re, mert Majának otthonmaradt a szurija. Aznap este vissza Tolmácsra :) Hiába, mi már csak ilyenek vagyunk...
Anyuéknál nagyon jó éreztük magunkat, szombaton még az idő is kegyes volt hozzánk, így el tudtunk menni a Váci Világi Vigadalomba. Láttuk a Fogi Színház Kukameséjét. Még én is szájtátva bámultam Fém Feri, Üvegélia, PoliEszter és társai történetét. A kirakodóvásár is klassz volt, így este 6-ig kolbászoltunk, majd megkóstoltuk a Rétsági Nagyfagyit. Tényleg nagy... Este Laci fektette a gyerekeket, így Anyuval csaptunk egy görbe estét, vagyis kiültünk a kertbe pletyizni, ahol észrevétlenül benyakaltam egy üveg csokis-konyakos meggyet. Nagyon jól éreztem magam, gondolom a többiek is. (Ja, ez nem a fél üveg konyakos meggy hatása volt.)
Vasárnap Majával elővarázsoltunk egy tolmácsi csúcsforgalmat, telerajzoltunk az utcát mindenféle járművekkel :) Volt ott roller, bicikli, autók, vitorláshajó (én Mabo 2011-et rajzoltam, Maja pedig Apanyát :)
Tolmácsról egyenesen Balatonra vittük a gyerekeket, mi pedig mentünk haza lekvárt főzni. Az alábbi gyümölcsök álltak rendelkezésünkre: málna, ribizli, nektarin, ringló. Az alábbi ízeket sikerült elkészítenünk: ribizli, ribizli-málna, ribizli-málna-nektarin (fahéjas és sima változatban), nektarin, nektarin-ringló-vanília, nektarin-ringló-vanília-fahéj. Hajnal 2-kor be is fejeztük :) Idén többet nem főzök be, se üvegem, se helyem, se energiám :) Persze, azért még kacsingatok egy kis cukkini-lekvár felé:)
Fél 3-kor lefeküdtem, azzal a tudattal, hogy reggel 3/4 6-kor kelek, megyek futni. SIKERÜLT FELKELNEM és a futás is jólesett. Ma este Kiscsillag koncert a ZP-ben (ó, bárcsak ne esne), utána pedig beájulás otthon :)

2011. július 29., péntek

Dióhéjban

A gyerekek szerencsére meggyógyultak, így pénteken, amikor lementünk hozzájuk, őrült rohanással és kacagással fogadták a majd két hete nem látott szülőket. Szombaton elmentünk a Krisna-völgyi búcsúba. Három éve járunk már ide, mindig nagyon jól érezzük magunkat, bár most Boginak volt egy kis ellenvetése: "Fúj, én oda nem megyek, annyira szar kajákat esznek!" :) Azért mentünk, jól is éreztük magunkat, Bogi meg evett rizst sült krumplival. Van egy meditációs ösvényük, ahol minden lépésnél el kell mondani a krisnás imádság szövegét. Elég hosszú ösvény, vagy 50x tuti, hogy el kell ismételni az imát. Majának nagyon bejött, édesen mondta a szöveget, kétszer végig kellett menni rajta, annyira élvezte.
Nagy esemény volt még az életünkben Réka, Eszti(k) szülinapja, ahol nagy kegyesen megengedték a gyerekek, hogy maradjunk, de meg kellett ígérnem, hogy nem szólok rájuk. Köszi :) Voltunk még Quimby koncerten a Kobuciban, istenien jó volt, a gyerekek egy darabig a nyakunkban üldögéltek, aztán kicsit hátrébb mentünk, és ott roptuk a táncot ezerrel. 
Kedden csónakázni voltunk a Városligeti tavon, majd vacsi a tóparton, fagyi Újpesten. Imádtam nézni a gyerekeket, olyan jó volt hallani a csicsergésüket, majd elolvadtam. Már nagyon hiányoztak. Sajnos hamar eltelt az a pár nap, amit itthon voltak, el is jött a szerda, Majának endokrinológiai kontroll. Nagyon félt szegény, hogy megint lesz vérvétel, de ezúttal megúszta :) Szerencsére  a növekedése is rendben van, úgy egy nagyon mosollyal a szájukon mentek le Anyuékhoz Tolmácsra.

2011. július 12., kedd

Kis fülesbaglyok :(

Boginak szombat este fájdogált a füle, nehezen aludt el, de szerencsére másnapra már jól volt. (Persze, gyógyítottam agykontrollal ezerrel.) Tegnap reggelre Majának kezdett fájni a füle, hőemelkedése is volt. Boginak is újra elkezdett egy picit. Mamáék elvitték őket orvoshoz. Boginak teljesen rendben van a füle (biztosan csak egy szimpátia fájás volt:), Majának viszont középfül-gyulladása van :( Szerencsére már nem fáj neki nagyon, de mégiscsak bosszantó, hogy Balatonon nem fürödhet pár napig. Őt is gyógyítom agykontrollal, így hamar rendbejön majd, az tuti! Hiszen Bogit is meggyógyítottam!

A berki boszorkány átka

Hétvégén voltunk a gyerekeknél. A fő szenzáció a színdarab volt, amire egész héten lelkesen próbáltak, díszleteket festettek, meghívókat gyártottak. Van Balatonon egy kisfiú (Gergő), akivel már tavaly is jóban voltak a lányok. A Nagymamájával (Morzsával) és Nagypapájával (Ferenccel) van egész nyáron Balcsin a kisfiú. Morzsa egyetemen drámatagozatot tanít, így a gyerekekkel együtt kitalálták, hogy rendeznek egy színielőadást. Szombat este 8-kor kezdődött az előadás, a belépő 1 db Kinder csoki volt.

Íme, a képes beszámoló:


Ez fogadott minket a kerítésen
A darab úgy kezdődött, hogy Maja királykisasszony és Bogi királykisasszony labdáztak a színpadon. Később Morzsa is beállt a játékba.




Aztán Morzsa-boszorkány elhívta a két királynőt, hogy menjenek el vele a várába.

A saját készítésű vár, aminek ablakából kukucskálnak a királylányok.
Addig Morzsa megfőzte a varázsfőzetet. Maja kígyóját is belefőzte :)  A főzettől a királylányok békává változtak.

Jött Gergő, mint lovag, a lova hátán (Ferenc:) Kereste a királylányokat. 3 próbát kellett kiállnia, hogy a királylányok visszavarázsolódjanak. El kellett lopnia a banya aranyhajszálát.




Meg kellett küzdenie a sárkánnyal és három találós kérdésre kellett válaszolnia.
Gergő sikeresen kiállta a próbát, a királylányokkal táncra perdült.  Gergőnek hála visszakaptam a lányokat :)
A finálé
A lányok virággal köszönték meg ezt a sok fáradozást.
Nagyon jól sikerült este volt. Előadás után volt eszem-iszom, dínom-dánom, amolyan Batyubál.  Köszönet Morzsának és Ferencnek, imádták a gyerekek a próbákat és az előadást is. Másról se hallottunk egy héten keresztül :)

2011. július 8., péntek

Én nem vagyok esetlen!

Nem bizony, ugyanis ma reggel, kocogás közben akkorát pereceltem, mint az állat. "Repülés" közben még elmormoltam magamban egy halk b...meg-et, majd földet értem. A másodperc törtrésze alatt talpra pattantam, hogy lehetőleg senki ne röhögje szét magát rajtam, majd futottam tovább, miközben a fülemben Bryan Tracy a Phonix szemináriumát folytatta töretlenül: A koncentrációképesség fejlesztése :) Szóval futottam tovább, majd egy mellékutcában vettem szemügyre sérüléseimet. A két térdem, és a jobb karom szenvedett maradandó sérülést, randa horzsolásokat, és tiszta kosz voltam. Így futottam hazáig :)
Valamiért nekem a futás nem akar mostanában összejönni. Tegnap du. a Margit-szigetre készültem, de félúton a Bicóm felmondta a szolgálatot, így hazatoltam és elmaradt a futás. Ma reggel pótoltam :D

2011. július 7., csütörtök

Nyaralás emlékezetből

Eszembe se jutott nyaralás alatt írni a blogra. Most pótolom.
Ott tartottunk, hogy vajon letalálok-e Balatonkenesére... Letaláltam, bár simán Balatonakaliban kerestem a szállodát :)
Pár napot töltöttünk Fenyvesen, nem volt túl jó idő, de azért egy kicsit tudtunk fürödni. Bicajoztuk, dumáltunk, jól elvoltunk.
Péntek du. feljöttünk Pestre, a gyerekeknek a Csillebérci Kalandparkban volt programjuk, Laci meg rendezvényre volt hivatalos. Szombaton este mentünk is vissza Balatonra. És szombat este rádöbbentem, hogy a Szeleburdi Család hozzánk képest egy összeszedett, minden szempontból tökéletes társulat. Ugyanis, szombat este derült ki, hogy az a rendezvény, amiről mi tudtuk, hogy valamikor júliusban lesz, konkrétan 1 hét múlva indul. Szóval, én úgy vettem ki a szabadságomat, hogy szerdán visszajövünk Balcsiról, én meg csüt. pénteken dolgozom majd. Igen ám, de az osztrák rendezvény már pénteken indul, így mehettünk volna vissza Ausztriába. Nem tudom, érthető-e, de mindegy, a lényeg, hogy gyors számvetés, mi a fenét csináljunk. A gyerekeknek se útlevél, se személyi, elvileg nem vihetők ki az országból. Nekem a szabimat meg kell hosszabbítanom. A lakóautó, amivel mentünk volna, javítás alatt áll. Háááááát, én utálom az ilyen bizonytalan helyzeteket, így 2-3 nap kellett, hogy logikusan tudjak gondolkodni. A vége az lett, hogy meghosszabbítottam a szabimat, útlevél nélkül nekivágtunk úgy, hogy telefonon navigáltuk a nagypapáékat, hogy a kempingezéshez szükséges dolgokat hol találjak a pincékben, hogy utánunk hozzák Balatonra. A zűrzavaros indulás után jól sikerült az osztrák hétvége. Ja, ez egy Lyoness-es rendezvény volt, a 8. szülinapját ünnepelte a cég. 0-24 óráig program, koncertek, gyerek játszóház, ajándékhalmok, motor, jet-ski stb. bemutatók egy hatalmas szabadidőparkban egy gyönyörű tó partján. Kell ennél több? Igen! Hogy éjszaka ne legyen 10 fok a sátorban legközelebb. Bogi egy szál pizsiben nyomta a hálózsákban, és nem fázott! (állítólag:) Nem úgy, mint én! Laci gyerekhálózsákban, mert elromlott a cippzárja, Maja a felnőttben aludt. Egyébként tényleg nagyon klassz volt, íme egy kis képes ízelítő. (Éjszakai képek is készültek, kaptunk egy csomó világító pálcát, amikből nagyon jó dolgokat sikerült hajlítgatni, és tök jól nézett ki, ahogy a sötétben világítottak.) Elég béna beszámoló lett, de most ennyi telt tőlem :)








2011. június 21., kedd

Eltelt egy hét!

Holnap végre találkozom a gyerekekkel. Persze, ha letalálok kocsival Balatonkenesére, ahol Laci felveszem, majd onnan irány Fenyves. Nagyon hiányoznak a csajok ...
Tegnap angol dogát írtam, mindösszesen fél pontot veszítettem. Fene gondolta, hogy az "orosz" végére kell "n". RussiaN!!!!!!! Persze, elégedett vagyok magammal nagyon!

2011. június 16., csütörtök

Nyílt edzés + Biziosztás

Kedden volt nyílt nap edzésen. Mit-ne-mondjak, még egy edzett felnőttnek is becsületére válna, amit ott lenyomnak a gyerekek! Azt hiszem, mintát vehetnénk tőlük akaraterő terén!!!! Nagyon ügyes voltak!


 Tegnap megvolt Majáéknál a biziosztás. Nagyon ügyes lett a lány, mindösszesen matekból lett jól megfelelt (4), a többi tárgyból kitűnőt (5) kapott. Ja, és még néhány dicséret: tesi, technika, rajz, ének és német. A zeneiskolában is 5-ösre teljesített szolfézsból és cimbalomból is. Nagyon ügyi :)
Tegnap este, az évzáró után a gyerekeket levittük a papáékhoz Balcsira. Már Bogi sem megy oviba a nyáron, nagyon édesen elbúcsúzkodott egyesével a gyerekektől, a lányokat meg is puszilta. Laci azt mondta, olyan édesek voltak, tök komolyan zajlott a ceremónia :)

2011. június 14., kedd

Pünkösdi kalandok

Én voltam a hétvégén az Ultra tanfolyamon. A lélegzetem elállt, olyan dolgokat tanultam meg :) A gyógyszeres dobozt ugyan még nem dobtam ki, de azt hiszem innentől max. dísz lesz a lakásban. Tegnap reggel Lacinak már el is mulasztottam a fejfájását.
A gyerekek Lackóval voltam, szombat de. átjött az uncsitesó hozzájuk. Persze, mindkettő imádja Benőt, és nagyon elcsodálkoztak, hogy az a gyerek, aki nemrégiben még csak feküdt és nézett, most már közlekedik a padlón, és mindent a szájába tömköd.
Szombaton Bogi nagyot esett bicóval, még egy autós is megállt, hogy nem esett-e baja, de szerencsére némi könyökhorzsolással megúszta a dolgot.
Vasárnap motorcsónakáztak a Dunán, majd a Kölyökszigeten voltak, bár 1 óra múlva bezárt, így annyira nem tudtunk minden lehetőség kihasználni. Ide már én is becsatlakoztam, amikor vége lett a tanfolyamnak. El is mentünk a motorcsónakkal Budapest-körre. Imádom Budapestet, nagyon szépek az épületek, de a motorcsónakból valahogy nem tudtam annyira élvezni. Főleg, mivel egyszerre 3 gyerekeket kellett megakadályoznom abban, hogy vízbe essenek a csónakról. Akkor már inkább a kabin... :) Bogi még vezette is, persze, hogy élvezte.
Hétfőn ellátogattunk a Csodák palotája, este pedig megnéztük a Muzsikás koncertet a Bakáts téren. Jó későn értünk haza, volt már negyed 11 is, de ma Bogi alszik ebéd után az oviban, Majáéknak meg nincs tanítás, játszóterezni és fagyizni mennek, azt meg egy kicsit álmosan is lehet. Holnap aztán évzáró, utána meg indulás Balatonra a papáékhoz. Hiányozni fognak, már most érzem.
Tegnap szóba került, hogy hova menjünk együtt nyaralni. Maja hajóútra gondolt, amin van medence, meg ott lehet aludni. Bogi azt mondta: - Én megyek a Papáékhoz Balatonra, Mamáékhoz Tolmácsra nyaralni, meg az edzőtábor. Nekem szerintem ez bőven elég lesz :)

2011. június 8., szerda

Maja, a sportlady

Másfél órás aerobic edzés után még 11 x körbefutotta a játszóteret. Ő is futóbolond!

Napfényesfesztivál

Ez már a 8. ilyen fesztivált volt, de mi most voltunk először. De nem utoljára. Iszonyatos jó felnőtt és gyerekprogramok voltak egész nap. Alig tudtunk választani közülük. Én 2 előadást terveztem, hogy tuti meghallgatom, de nem lett belőle semmi. Annyira jó az önismereti utca, hogy nem akartam elszakadni onnan. A gyerekek is kiállták a 7 próbát, készítettek hangszert, festettek, virágot gyártottak és még egy csomó érdekes dolgot műveltek. Kipróbálták a régi korok játékait, kugliztak üres műanyag flakonokkal, kosárkörhintázták és még sorolhatnám. Nagyon finomakat ettünk. Vicces volt, mikor Bogi lazán rávágta, hogy ő rizst kér meg valami husit. Mert a Napfényes Étteremben nincs husi. Olyan kerek szemekkel nézett rám, hogy csak na. Aztán kiegyezett a falafellel :) Hazafelé ért nagy öröm, ugyanis a nyereménysorsoláson nyertem egy ajándékcsomagot :) Benne jobbnál jobb termékek. Többek között a himalájasó-őrlő, amit megcsodáltam a Biorganic standján. Igen, működik! Kérd és megadatik :)

2011. június 7., kedd

Maja újra koncertezett

Ütőshangszer évzáró volt a Zenesuliban. Maja nagyon ügyes volt, mint mindig.

Idei első lekvárom

Eperből készült és nagyon finom. Szedd-magadban leszedtük, otthon pucoltuk, éjjel befőztem. Szerintem nem marad belőle télire :)

2011. május 31., kedd

Bogi tündéklése(i)

Évzáró volt az oviban. A Széttáncolt cipellők c. darabot adták elő az ovisok, Bogi konyhalány volt. Teljes elfogódottságomtól mentesen mondhatom, hogy Bogi gyönyörűségesen hangsúlyozva mondta a kis versikéjüket. Pedig egyébként nem szeret szerepelni, de most valahogy nagyon bejött neki a nyilvánosság :) Fényképet később kaptok, a technika ördöge megtréfált minket. Jó a Pozsonyi oviba járni. A ballagás is megható volt, a gyerekek pedig a teraszon tortáztak a ballagás után, amit az óvó nénik viráglufikkal díszítettek fel nekik. Mivel Bogi még egy évig jár oviba, így a szokásos könnycsepp/perc mennyiség fele volt a mostani nálam ... Jövőre majd bepótolom :)
A hétvégét Balcsin töltöttük, idén először voltunk fürdőruhában. Mivel a szombati Balatonfenyvesi gyereknapi programot elfújta a szél, más meglepit kellett kieszelnem. Mivel a gyerekek (és én is) szeretik a fagyit, azt találtam ki, hogy a környék cukrászdáit végigjárjuk fagyiilag. Úgyis mindig megy a "harc", hogy hol együnk (Maja, Bogi - a közeli, de kevésbé finom fagyizót szeretik, mert ott ismerik a nénit és a bácsit, akik nagyon kedvesek, Lacinak és nekem a Nosztalgia, a balatonmáriai fagyizó, és a lellei Márton a kedvencünk). Persze, a gyerekek ebből mit sem sejtettek, mindössze annyit tudtak, hogy elmegyünk a Nosztalgiába ebéd után (persze, kicsit morogtak, hogy miért nem a "Márti nénihez" (ő a kedves, aranyos néni a kevésbé jó fagyival). Ott rögtön a fagyis bácsi az általunk felajánlott 1 gombóc mellé adott nekik még egyet, gyereknapra. (Már ekkor fel voltak dobódva:) Amikor Márti néninél megálltunk, a világ legértetlenebb arcával néztek rám, hogy mi van :) Mária felé kanyarodva már Maja sejtett valamit, de a hangulat a tetőfokán volt, mígnem a lellei Mártonnál végképp anya-apa imádatba és az általuk kijelentett "a világ legjobb gyereknapja" kifejezéssel adták tudtunkra, hogy a meglepi jól sikerült :)
Hétfőn Bogit megszurizták, ez a 6 éves gyerekeknek kijáró privilégium :) Egy hangja nem volt a drágámnak, bár izgult, de egyáltalán nem látszott rajta. A doktor néni kérdezte tőle, hogy el tud-e számolni 10-ig, mire büszkén kijelentette, hogy 100-ig is. Becsukta a szemét, és számolt. Már 5-nél kész voltak, de ő csak számolt és számolt, míg a doktor néni 20 körül félbeszakította, hogy már rég készen vannak :) Ennyi volt. Bár a hatéves szurit Maja is hősként viselte annak idején, most mégis éjszaka kell neki beadni :( Reméljük ebben Bogi mutat majd neki példát...

Ja, ma kirándul a két lány, Maja osztályával. Mackó mama is megy velük, Diósjenőnél száll be a buliba. Meglepivel készültünk, Mama nem tudja, hogy Bogi is velük tart, csak annyit mondtunk neki, hogy visz Maja egy kis meglepit :) Jó kis 22 kilós, meglepi :)

2011. május 26., csütörtök

Gyilkosság a (házassági évfordulós) vacsorán :)

Nézzétek meg: www.gyilkossagavacsoran.hu

Mi megnéztük, és olyan fullos kikapcsolódásban volt részünk, hogy csak na! MÉG, MÉG, MÉG

Maja cimbizett

Kedden volt a szolfézs és cimbalom vizsgája. Mindkettő sikerült :)

Majdnembárányhimlő

Kedden este néhány pöttyöt láttam Bogin. Mivel be lett oltva már ellene, ráadásul emellett már el is kapták a gyerekek, csak kicsit piszkált a dolog, lévén tudtam, hogy az oviban éppen járvány dúl. Ja, mellesleg a suliban is :) Csütörtök reggelre a pöttyök szaporodtak, és egyértelműen bárányhimlősödtek. A doki néni is úgy látta, az előzmények ismeretében is, hogy az. Csütörtök: 2 doktor néni állította, szinte 100%-ra, hogy béget (+én, a laikus). Pénteken reggel még szintén erősen úgy tűnt, de szerencsére a doktor nénink elég alapos, így bőrgyógyászatot javasolt, ahova csak hétfőn reggelre kaptunk időpontot. Hétvégén anyuéknál voltunk, nagyon jól éreztük magunkat, de Bogi bárányhimlője azért rányomta a bélyegét az ott töltött időre. Én szétfrászoltam magam, hogy ne menjen napra, sőt, még az árnyékba sem szívesen engedtem ki, miután a dokinéni nem javasolta. A lényeg, hogy hétfő reggelre kiderült, hogy szó nincs bárányhimlőről, rovarcsípések voltak rajta. Mehetett másnap oviba :)

2011. május 16., hétfő

Az élet könnyedén...

Hétvégén Ákos koncerten voltunk családilag. Az odaérkezés nem szerint megosztásban történt, vagyis a csajok mentek otthonról, Apa pedig egy rendezvényről. A villamoson voltunk, amikor hallottunk mentőszirénázást. Bogi megszólal: - Remélem nem Apának esett baja. (hatásszünet, mialatt én éppen elérzékenyültem, hogy mennyire édes a gyerekem, majd folytatta): Mert akkor tök fölöslegesen vettünk 4 koncertjegyet. Na mindegy, legfeljebb majd elajándékozzuk valakinek. :)

Én voltam hétvégén futni a Szigeten. Szombat reggel már 7 felé róttam a kört. Egyszercsak az egyik bokorból előbújt egy hajléktalan (gondolom, akkor kelt fel), majd az egyik padra támaszkodott és elkezdett gimnasztikázni. Édes volt :)

Ma is futottam reggel, de a nagy eső miatt nem merészkedtem ki a Szigetre a gumipályára. Nem akartam hasraesni, így maradt a Rákos patak part.

2011. május 11., szerda

Fogtündér

Tegnap Majának fogszabályzati célból kihúzták az egyik tejfogát. Este, amikor arról beszéltünk, hogy jön majd a fogtündér, megkérdezte tőlem, tudom-e, hogy pontosan hogy is jön a fogtündér (hogy bírja el azt a nagy fogat?). Mondtam, hogy nem tudom. Erre ő: - Akkor ezt holnap majd le kell szednünk a netről!! :)

Ablakok és a káposztás tészta

Bogi számítógépen szeretett volna játszani, de kicsit türelmetlen volt a drága, így a netet többször is elindította egymás után. Mikor betöltött, ugyebár több ablak volt egyszerre nyitva. Azt mondja: - Ez meg mi a fene. Erre én: - Csukd be az egyik ablakot, és akkor jó lesz. Erre ő (miközben leugrott a székről, és elindult a nappaliban): - Jó, jó, de melyiket??? (kérdezte a nappali ablakaira mutatva :)


Tegnap este káposztás tésztát főztem. Bogi rákérdezett, hogy az olyan-e, hogy egyben van a tészta és a káposzta. Igen-feleltem. Akkor azt hiszem most én pórul jártam :) / Mert a drága a "kopasz" tésztát szereti! :)

Családi nap a suliban

Szombaton futni voltunk Káposztásmegyeren, majd pedig Családi nap volt a Pozsonyi suliban. Családi csapatot alkottunk, 10 feladat volt. A legviccesebb a hosszú síléces volt, amire egyszerre négyen tudtunk ráállni (Bogi már eleve meg sem próbálta) és így kellett eljutni kb. 20 métert. Nekem sikerült kétszer hasra esnem közben, de azért sikeresen teljesítettük a feladatot.
Voltak fellépők is, Majáék is előadták az összes aerobic-os formációt, csak a szokásos létszám helyett mindössze 4-en álltak színpadra, akik abba a suliba járnak. Fergeteges sikerült volt. Az addig gyér nézőszám rögtön felturbózódott :)
Este még visszamentünk Káposztásra koncertet bámulni. Megjegyzem, Tolvaly Reni valamivel visszafogottabb táncoslányokat is választhatott volna. A két csaj előadta az erotika összes verzióját a színpadon. Azt hittem, ez a pasiknak bejön, de Laci volt az, aki megjegyezte, hogy enyhén szólva k....san vonaglottak. Bogikánk a hosszú nap után annyira kidőlt, hogy másnap reggel 10 órakor ébredt :)

2011. május 6., péntek

Húsvéti műveink...

Most, hogy megint letöltöttem a képeket a saját fényképezőmről, ezek is előkerültek. Na nehogy má ne osszam meg veletek!!!!
Pogik készülőben. Különösen érdemes szemügyre venni apa csirkéit :)
Micsoda sületlenség!!!


Sülve a nem éppen dekoratív papírtörlőn
A festett, ill. matricázott tojásaink
A feldíszített hungarocell tojások (Rajzszöggel, gyönggyel, gombostűvel, fonallal, filccel, mindennek, mi szem-szájnak ingere

Nyuszifészek kisnyuszikkal

és kisnyuszik nélkül



Anyák napja Bogiéknál

Tegnap volt az ovis anyák napja. Kár, hogy a suliban már nincs ilyen :( Nagyon kedves műsorral készültek a gyerekek, voltak énekek és versek, és egy kicsi verses mesét is előadtak. Ügyesek és aranyosak voltak, mi pedig nyeltük a könnyeinket...

Már a dekoráció is megér egy misét


Bogi középen. A műsort is végigmosolyogta. Édes pofa...

Anyukámnak


Ugyanis a tegnapi nap a világ egyik legklasszabb napja volt Nekem. Meglepetésből eljött hozzánk. Köszönöm!


Ja, és még a tavaszi szünetes képeket is magával hozta. Zseniális!!! Íme, az anyuéknál töltött pár nap:

Még Süti kutya is a könyvet bújta :)


Ez anyuék sonka tálja, amit még Trokán Péter is megirigyelhetne :)


Mama, Maja, Belfegor, a cica (aki úgy tud sírni, mint egy csecsemő)

Ipolytarnóc - ami gyönyörűséges volt
Állati :) - Ipolytarnóc
Maja gyakorol a Lombkorona sétányhoz

Itt pedig már élesben nyomja (ez az első köre a kb. 10-ből :)
Jó, mi?
Én is nekivágtam...(meg vissza is fordultam holtsápadtan, remegő térdekkel néhány méter után:)
Nem lennék majom, se mókus, se semmi, akiknek nap mint nap itt kell közlekedniük


Bogi is szerzett edzettséget
De ő a gólyafészeknél magasabbra nem merészkedett:)

Nálatok, laknak-e állatok ???