Pünkösdi felfordulás

Jó rohanós volt a pünkösdi hétvége. Jó és rohanós. Már csütörtök délután elkezdődött a mizéria, az egyik barátunk betöltötte a 40. életévét, és meglepetés bulira voltunk hivatalosak (és egyben szervezők is). Tök jó a Szimpla Kert, nem is gondoltam volna. A buli is jól sikerült, de nem volt időnk kipihenni a fáradalmakat, mert Maja péntek reggel kirándulni indult, így a szendvics-csomagolás, bekapolás jutott osztályrészül :) A héten ráadásul gyümölcshetesek voltunk, így vittük az 1 nagy doboz zöldséget, illetve az 1 nagy doboz gyümölcsöt (természetesen megpucolva, összevágva). Délután érkezett meg Anyu, Bogi évzáróját ünnepelni. Az évzáró fergeteges volt, édesek voltak és nagyon ügyesek. Én is elsirattam az ovit, 6 évet jártunk oda, furi lesz, hogy nem vagyunk ovisok... Estére is jutott program, hiszen a suliban mindig az a család takarít, aki a gyümölcsfelelős, így az évzáró után gyorsan átöltöztünk játszósba, és irány a suli. A takarítást Anyu és a gyerekek segítségével viszonylag hamar összedobtuk, de este fél 9 értünk így is haza. Pihenés helyett megint csomagoltunk, mert szombat reggel Bogi leendő első osztályával kirándultunk Gödöllőre, az arborétumba, onnan pedig mentünk át Anyuékhoz Tolmácsra. Na, ott azért volt pihi is :) Vasárnap egész nap a Diósjenői Erdészet szabadidőparkjában lógattuk a lábunkat :)

Ma reggeli sztori: édes Bogikánk úgy indult el oviba, hogy az egyik lábán cipő, a másikon szandál. Akkor vettük észre, amikor éppen a liftbe készült beszállni :)

Köszi, idő :)

Jó volt Balatonfüreden, szuperül éreztük magunkat, bár az idő cseppet sem kedvezett nekünk. Na jó, nem esett az eső (csak pár csepp), de a szél és a hideg borzasztó volt. Fáztunk kint is, a szállodában is, szóval nem volt szerencsénk. Persze, azért nem panaszkodok, sokat játszottunk a szálloda kertjében (sárkányt eregetni p. kiválóan lehetett), megnéztük Balatonfüredet, kirándultunk az erdőben (szegény félig megevett őzikét fedeztünk fel egy turistaút kellős közepén:( ), megnéztük Tihanyt is, szóval mozgalmas napjaink voltak.

Szabi előtt

Még gyorsan írok néhány sort, hogy mi is történt velünk. Megvolt a szülinapom, nagyon klassz volt és nem érdekel, hogy 37 éves lettem. Ennyi és kész. Hétvégén állatkertben voltunk, nagyon jó volt, egy egész napot eltöltöttünk a sok állat között. Mondjuk, ez hétköznapokon sem ritka :) Bogi szülinapi zsúrja is megvolt, egyszerűen a mai napig nem tudom felfogni, hogy a gyerekeink kezdenek felnőni és már nem arról szól a buli, hogy kergetőzzünk, rohangáljunk és kiabáljunk. Rajzoltak, beszélgettek, matricáztak, mi meg ültünk Lackóval a nappaliba és hülyén éreztük magunkat, hogy most akkor mi van?! Megvolt életem (valószínűleg utolsó) óvodai anyáknapi ünnepsége, ahol szülőként vettem részt. Megható volt nagyon, gyönyörű éneket énekeltek (persze azóta se hajlandó Bogi nekem újra elénekelni), szép verseket mondtak és a virág mellé saját készítésű ajándékot kaptunk. Naná, hogy sírtam... Reggel direkt nem festettem ki a szemem!
Most pedig szombaton oviban családi nap, majd 5 napi semmittevés következik Balatonfüreden! Már rámfér!!! Remélem a fürdőrucim is... :)

Itt van május elseje...

Huh, vége a 4 napos hétvégének. Kicsit szoros volt a program, szombat-vasárnap EMK képzés (éljen, éljen, éljen), hétfőn felkészülés a keddi vendégseregre, kedden pedig dupla (na jó, kicsit tripla) ünneplés volt, hiszen Bogi szülinap, Maja névnap, anya szülinap. Minden nagyon szépen és jól sikerült, a gyerekek délelőtt Mamáékkal meglepetés cirkuszba mentek :) Ezalatt mi anyuval és macikával sütöttünk, főztünk, beszélgettünk nagyokat. Olyan jó így együtt elkészíteni dolgokat... Tök jó lehetett, mikor régen nagy családi sütés-főzések voltak. Most bezzeg, annyira kicsi a konyha, hogy ketten alig lehet benne elférni. Hogy lehetne ott társadalmi életet is élni?! A gyerekek (is) örültek az ajándékoknak, persze legjobban a hőn áhított szafari mánia albumnak. Azóta le se teszik! Én könnyekig hatódtam a saját készítésű ajándékokon. Annyira tetszenek, hogy a dobozomba sajnálok bármit is beletenni, a medvehagymát pedig sajnálom megenni... Persze, ami késik, nem múlik!
ISTEN ÉLTESSEN MINDEN ÜNNEPELTET (ÉS NEM ÜNNEPELTET IS):