Hétvégén sokat bicikliztünk, ez volt az első olyan kerekezésünk, amikor mindenki a saját kétkerekűjén tekert, és én nem görcsöltem egész úton, mert végre bukó is kerül a fejre :) Nagyon jó volt, sokat tekertünk, másnap fájt is a popóm. Bogi az új bicajával, Maja pedig a régijével úgy tepert! Mindig én voltam a sereghajtó!
Szombaton este én vigyáztam a család legkisebb tagjára, Benőre. Éjjel nem szokott felkelni a pöttöm, de most úgy gondolta, ne éljem már bele magam annyira a jólétbe, fél 1 felé felébredt. Azt sem tudtam hirtelen, hova kapjak, de aztán úrrá lettem a helyzeten. Megmelegítettem a tejecskéjét, szépen benyakalta, majd betettem a kiságyba. Nem akart elaludni. Mikor kicsit sírdogálni kezdett, olyan fél 2 felé, hívtam Zsuzskát (anya), ő pedig jött szélvész-gyorsasággal. Benő nem húzott bele, úgyhogy szép csendesen vártuk anyát, aki meghozta a megmentő ciciket, fél 4 felé el is aludtunk. 5 felé ébredtem arra, hogy valaki rámmászott az ágyban. A sógorom volt, aki elfelejtette, hogy ott alszom én is. Én: - Naaaaa! Ő: - B.... meg! Elfelejtettem, hogy itt alszol! Én: - Hát, itt alszom. Ő: - Én meg egy szál p...cs-ben vagyok! :) :)
Vasárnap fodrásznál voltunk Majával, ugyanis végre nyílt Újpesten egy olyan fodrászat, ahová nem kell bejelentkezni, ráadásul hétvégén is nyitva van, szóval nekem maga a mennyei manna!!! Bio-fodrászat, ami annyit jelent, hogy csak természetes anyagokkal dolgoznak. Maja is rászánta magát, ő is vágatott, de csak annyira, hogy össze lehessen fogni copfba. Apa szerint ugyanis az aerobic versenyeken muszáj copfba lenni. Mindketten gyönyörűséges hajjal jöttünk ki a fodrászatból, ami ráadásul nem is volt drága. Össz. 3.750,- Ft-ot fizettünk. Én még másnap is elégedett voltam a hajammal, Maja azonban kicsit hisztis lett, mikor nem tudta úgy eltűzni, ahogyan eddig szokta. Én vigasztaltam, hogy majd megnő, de ő meg felvilágosított, hogy látott ő olyan gépet, amitől megnő a haja. Na nem, hajnövesztésre még nem megyünk :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése