Drága gyermekeink azzal az örömhírrel fogadtak minket, hogy újabb színházi előadással készültek, de ezt teljesen ők maguk készítették. Ők találták ki a történetet, a díszletet és mindent. Édesek voltak és hihetetlen, hogy mennyire jó kis darabot dobtak össze. Néhány kép:
 |
| Maja, a bűnbánó boszorkány |
 |
| Bogi, a nyuszi |
 |
| Maja-banya a dédmama botjára támaszkodott :) |
 |
| Finálé |
Szerencsére jó idő volt, így tudtunk a Balatonban is lubickolni. (Isten bizony én is fürödtem, de a gyengébb idegzetű blog-olvasók miatt mellőzöm a képi illusztrációt magamról :)
 |
| Maja nem adta fel, és sikerült is felállnia a szörfdeszkára!!! |
 |
| Bogi apa-vízilován |
Muszáj a bicajomról szót ejtenem :) Kapott egy első és egy hátsó lámpát, a csengőt megrendeltem, már csak valamiféle kosáralkalmatosság hiányzik a teljes komforthoz. (A bukóról egyelőre lemondtam, egyetlen trendi retró biciklis képen sincs bukó :) Viaskodnak bennem az elveim :) Egyelőre döntetlen az állás. Ja, ma a legalkalmatlanabb ruházatban jöttem dolgozni, így rémálom volt az utam. A ridikülöm egyfolytában leesett a karomra, a szoknyámat hol a szél, hol a ridikülöm gyűrte a nyakamba. Nem lenne hülyeség reggel egy próbakör, mielőtt elindulok dolgozni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése