Tegnap Maja hívott a munkahelyemen, hogy most azonnal nézzem meg az e-mailjeimet. Ez a kép várt a postafiókomban:
Ő Bogica. A drágámnak még nem mozogtak annyira a fogai, hogy elveszejtésük indokolt lett volna, azonban egy régi számológépen összecivakodtak Majával. Húzták-vonták, mígnem Bogi - minden erejét és leleményességét összeszedve - a fogával is húzni kezdte a számológépet. Ekkor tört ki az egyik foga és lazult meg a másik annyira, hogy Lacinak csak hozzá kellett nyúlnia és az is elhagyta őt. Először volt nagy riadalom, véres-sírásos mindenféle. Egyszerre nevetés és sírás, majd maradt a nevetés, hiszen jöhet a fogtündér. El is mesélte Bogi, hogy beszélgettek róla Majával, hogy nem érdemes egy éjszaka odatenni a két fogat, mert akkor szerintük csak egy ajándékot hoz majd a fogtündér. Ezért úgy döntöttek, hogy egyik éjszaka odateszik az egyik fogat, másik éjszaka a másikat :) Micsoda leleményesség!
Hazafelé vettem nekik gumicukorból vámpírfogat, odaadtam Boginak, hogy amíg nem nő ki a csontfoga, addig jó lesz :) Egyébként egész este vérfarkasost játszott, állt a tükör előtt vicsorgott, és kiabálta, hogy ÉN VAGYOK A VÉRFARKAS!!!!!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ és persze még hörgött is hozzá :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése