Nem bizony, ugyanis ma reggel, kocogás közben akkorát pereceltem, mint az állat. "Repülés" közben még elmormoltam magamban egy halk b...meg-et, majd földet értem. A másodperc törtrésze alatt talpra pattantam, hogy lehetőleg senki ne röhögje szét magát rajtam, majd futottam tovább, miközben a fülemben Bryan Tracy a Phonix szemináriumát folytatta töretlenül: A koncentrációképesség fejlesztése :) Szóval futottam tovább, majd egy mellékutcában vettem szemügyre sérüléseimet. A két térdem, és a jobb karom szenvedett maradandó sérülést, randa horzsolásokat, és tiszta kosz voltam. Így futottam hazáig :)
Valamiért nekem a futás nem akar mostanában összejönni. Tegnap du. a Margit-szigetre készültem, de félúton a Bicóm felmondta a szolgálatot, így hazatoltam és elmaradt a futás. Ma reggel pótoltam :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése