Tegnap Bogi fényképeket válogatott délután, amiket magával akart vinni az oviba. Mikor megkérdeztem, miért, azt mondta, hogy ezeket fogja nézegetni, és közben sírva elmesélte, hogy elültették a kis barátai mellől, akikkel együtt járt az előző évben is nagycsopiba. Sírt, és közben azt mondta: - Ahelyett, hogy örülnének neki, hogy már nem is sírva megyek be az oviba, elültetnek. Biztosan azért, hogy ne is érezzem jól magam...
Azt hittem, megzabálom. Olyan édes volt, majd a szívem szakadt bele. Apa ma reggel beszélt az óvónőkkel, hogy jó lenne, ha visszaültetnék. Valamiféle kompromisszumos megoldáson törik a fejüket, nem tudom mi lesz belőle. Egyáltalán, nem értem, hogy miért kell erőszakosan kényszeríteni, hogy nyisson a többi gyerek felé is? (ez volt a céljuk) Majd szépen lassan, a maga tempójában megbarátkozik. Na!
Én éjjel lázas voltam, de reggelre elmúlt. Ma bejöttem dolgozni, ha holnap éjjel is lázam lesz, holnap már nem jövök be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése