2012. szeptember 17., hétfő

Manapság

Kezdünk visszarázódni a hétköznapokba. Én sokkal rosszabbra emlékeztem :) A reggeleink sokkal nyugisabban, mint tavaly. Eddig össz. 1 reggel volt, ami veszekedősre sikerült, tavaly szerint a heti statisztika magasabb volt ennél... Lehet, hogy azért, mert már nem kell kétfelé mennünk. Meg nőnek a lányok is. Bogiék a suliban formarajz epochával kezdtek, Majáék írással. Náluk már bejön a házi feladat, heti 1x. Olyan leckét kapnak, amit még én is szívesen megírok. Most tanulják az írott nagy betűket, így az volt a házijuk, hogy 3 betűhöz készítsenek rajzot. (ebből 1 szorgalmi volt, de azt is megcsinálta:) Vagyis, mondjuk leírja a nagy v betűt és körérajzol valamit, aminek a v betű szerves része. Maja egy szarvasfejet rajzolt. Gyönyörűséges volt! Tetszik neki a suli, szerencsére szívesen megy és Andi néni, az új osztálytanítót is nagyon szereti. Megjegyzem, én is :) Nagyon kedves, aranyos a gyerekekkel. A születésnapokra házi készítésű ajándékot visz nekik, ami nekem különösen megható. Maja már alig várja a sulis szülinapját. Meg is beszélte Andi nénivel, hogy ő is ugyanolyan nemezelt nyakláncot szeretne majd, mint amilyet Anna (az osztálytársnője) kapott :) :)
Boginak is nagyon tetszik a suli, a vártnál sokkal könnyebben ment a beilleszkedése. Boldogan számolta már első héten, hogy milyen sok barátnőt szerzett. Ők formarajzzal kezdtek, viaszkrétával dolgoznak sokat és rengeteget játszanak. Naponta hallom tőlük, hogy ez bölcsi, nem is iskola :) Most, hogy mind a ketten iskolások lettek a lányok és újra egy intézménybe járnak, úgy érzem, sokkal közelebb kerültek egymáshoz. Sokkal több a közös téma is. Valamelyik este Maja fürdött, Bogi beült hozzá a kis sámlira és arról beszélgettek, hogy mi volt a mesében, amit az osztálytanítójuk olvas nekik. Majd megállapították, hogy milyen kitolás, hogy a tanító nénik mindig a legérdekesebb pillanatoknál hagyják abba az olvasást. Nagyon édesek voltak! Bogi is megkomolyodott, sokkal inkább kiteljesedett és felszabadult az iskolában, mint az óvodában volt. Nem is gondoltam volna! Az egész személyisége "iskolássá" fejlődött, bár a táskája még mindig tele van mindenféle lim-lommal :)
Estére Bogi már nagyon fáradt, leteszi a fejét és már alszik is. Ezt nem is bánom, csak kínlódás volt az este, mikor még aludt az oviban.
Majának elkezdtődtek az edzések, nagyon lelkes, remélem így is marad! Sőt, a suliban külön tánccsapatot szervezett, ő az edző és nagyon komolyan veszi a feladatát. Minden nap viszi a jegyzetfüzetét, írja a gyakorlatokat, adogatja a napocskákat. Aki összegyűjt 5 napocskát, valami ajándékot is kap cserébe. Annyira édes!
Én újra felvettem a mesekönyvírás folyamát, de valahogy nem érzem igazinak a dolgot. Bár lehet, hogy nem a kellő hangulatban ültem le írni. Na mindegy, nem akarom lehúzni magam, igyekszem lazán venni a dolgokat!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése