Ízek, imák, szerelmek

Péntek este 17.15, Sugár mozi. Kisterem-teltházzal. Kicsit tétováztam a büfében, kell-e még nekem pattogatott kukorica egy hamburger, egy sült krumpli és egy fagyi után, de mivel már 17.13 volt, már nem álltam be a sorba, bár a barátnőm kapacitált, hogy úgyis csomó reklám van az elején. (Lehet, hogy igazából ő akart kukoricát??? :) Ennek köszönhetően 17.14-kor beléptünk a moziterembe, elhelyezkedtünk, és boldogsággal vegyes meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a film 17. 15-kor pontosan elkezdődött. Nem volt reklám, juhé!!!!!!!!!! Mondjuk filmelőzetes azért lehetett volna, mert rendre ilyenkor választjuk ki a következő megnézendő filmünket, de azt hiszem simán megérte a reklámmentességet...

Maga a film, bár 140 perc (megrögzötten ismételgettem, hogy 240 perc, mire a kedvenc férjem nézett hülyén, hogy lehet, hogy 17.15-kor beülök egy 4 órás filmre, és 20. 30-kor már otthon is vagyok. Na ezután jöttem rá, hogy a 240 valójában 140), nekem mégis rövid. Rövid, mert 3 különböző helyet, 3 különböző életérzést és 3 különböző kultúrát mutat be. De nekem egyiket sem kellő alapossággal.

Röviden a sztori: hirtelen öntudatosságára ébredő nőci elválik, néhány hétig etyepetyél egy nála fiatalabb pasival, majd mikor már kicsit hétköznapiasodik az életük, elhatározza, hogy életének következő egy évét külföldön tölti, hogy "megvilágosodjon", vagy legalábbis beteljesítse bőröndben őrzött utazási álmait.(Persze, előtte egy imádnivaló kis pasi Balin megjósolja neki, hogy mi minden vár rá majd az életben, és szépen zajlik minden a forgatókönyv szerint. Mellesleg az a jóslat vége, hogy visszajön hozzá tanulni majd a nőci. Hogy bejött-e a jóslat? Nézd meg a filmet, vagy olvass tovább!)

Ízek: Először Olaszországba utazik, többé-kevésbé boldogan éli ki gasztromán hajlamait, barátokat szerez, majd odébáll. Nem mondom, hogy nem néz jól ki a sok finom kaja a képernyőn, nem mondom, hogy nem bántam, hogy nekem még pattogatott kukoricám sem volt, de valami hiányzik Olaszországból. Az egy percre jutó robogók számával nem volt problémám, az simán megvolt, megvolt a pizza, a pasta, (én a desszerteket hiányoltam:), a gyönyörűen csengő olasz szavak, de mégis valami hiányzott (a kukoricámon kívül). 

Imák: Utána Indiába utazott, ahol beállt valami egyházhoz (biztos én vagyok együgyű, másnak egyértelmű talán, hogy mégis hová), ahol eleinte nehezen találtam meg a helyét, de aztán szépen lassan beilleszkedett, barátokra is szert tett és sikerült magát megszeretetnie. Ott is szerzett néhány barátot, talán megtanult meditálni is.

Szerelmek: Következett Bali (íme, a kedves kicsi öreg jóslata valóra vált:). Sok-sok tanulás a kedves kicsi öregnél, természetközeli élet, majd egy autós, aki kicsit elgázolja... Több kevesebb közbeeső momentum után összejönnek, egymásba szeretnek. A csajszi egy kicsit hanyagolja a kicsi öreg jósbácsit, de csupán a gázolóval folytatott kiegyensúlyozott szexuális élet végett. Aztán még tanulgat, szerelmeskedik, gyógyítóhoz járogat, míg egy nap a gázoló-szerelmes "nagy utazásra" hívja őt néhány napra egy közeli szigetre. Persze, ne legyen olyan egyszerű a vége, először nemet mondd, majd jön a "jajjdehiányzik-korszak", a megvilágosodás, és persze, hogy happyend a vége, elmegy vele a szigetre (gondolom szexelni:). 

Persze a szociálisan érzékeny emberekre is gondoltak, a gyógyítónak (aki a kislányával élt, nem volt saját házuk) sikerült a csaj barátai révén egy házat építeni, így mindenki igazán boldog volt a végén.

Összességében nem mondhatom, hogy nem tetszett, de olyan langyos víz volt az egész. Kicsit nevettem, kicsit sírtam, de nem volt meg a katarzis. Igaz, nem sok kellett hozzá, hogy meglegyen, de mégis. Talán 3 különböző filmben kellett volna megcsinálni (külön Olaszország, külön India és külön Bali), a másodikra legalább már kukoricát vettem volna:)

10/6 a pontszám.