Megcsináltuk

Igen, ma volt kedvük a drágáknak megcsinálni a fát, és mondhatom, nagyon büszke vagyok magamra. Na, meg rájuk is. Íme a gyártási folyamat:

A törzsét vattapamacsokkal festettük ki, az ágakat pedig fülpiszkálóval rajzoltuk át. Nagyon élvezték a csajok és én nemkülönben :)

A leveleket celluxszal ragasztgattuk rá, de Bogikánk a festegetős rész végeztével diszkréten odébbállt. Hát igen, a celluxszal már nem lehet maszatolni :)

A végeredmény:

Hmm... Képet majd később kaptok, ugyanis rögtön F E L R O B B A N O K !!!!!!!!!!!! A fényképezőgépemről letöröltem a képeket :( :( Nem csak ezt, a tatai kirándulást és még ki tudja mit! Ki gondolta volna, hogy ha egy képnél elakad, és azt mondod neki, hogy kihagyás, aztán, mikor meguntad a nyomogatást, nemes egyszerűséggel az összes kihagyását választod, az azt jelenti, hogy eltűnnek a képek ??????? Sebaj, mentőötlet, hogy gyorsan a hajnali fényben lefényképezem a fát, alkotók nélkül. Naná, hogy abban a pillanatban kiírja a gép, hogy: akkumulátor lemerült :( Felkészült család, van még egy fényképezőnk. Naná, hogy elem nélkül. Naná, hogy felrobbanok!!!!

Ja, és eltűnt továbbá életem első fényképe az első saját sütésű kenyeremről :( Maja éppen itt volt az ominózus fényképeltűnéses jelenetnél, elkeseredetten mondtam neki, hogy: - Még a kenyér is eltűnt! Erre a maga bölcsességével megjegyezte, hogy: - De azt megettük, anya! :)

Mindjárt jobb lett :)

Egyébként a kenyér tényleg isteni lett és nagyon gyorsan elkészül, majd később felteszem a receptet. Annyira jó lett, hogy tegnap este megsütöttem még egyet, de működőképes fényképező híján, nem tudom felrakni. Mire a gépek újra életre kelnek, max. morzsákat tudok majd fotózni.